Még messze a döntés ideje, mondta az amerikai elnök.
Hétfőn is tovább folytatódnak a rakéta- és dróntámadások: Iránból, Izraelből, Libanonból és az Öböl-menti országokból is robbanásokat jelentettek. Ez se akadályozta meg az iráni rezsim híveit, hogy az utcán ünnepeljék az új legfőbb vezetőt.
Van másik szükséges lépés is, de azt később árulja csak el.
Trump nem boldog.
Elképzelhető-e, hogy egyszer majd nem a biztonsági szolgálatokhoz kötődő elnök lesz Ororszország élén? Mennyire stabil valójában a Putyin-rezsim? Hogyan befolyásolja Oroszországot az iráni válság? Interjú Catherine Beltonnal, a Washington Post oknyomozó újságírójával.
A legtöbben a nemrég levadászott Hamenei ajatollah fiára tippelnek, pont azért, mert a Nagy Sátán ellenzi a megválasztását.
Ezzel ellentmond a korábbi elemzéseknek, amelyek szerint az amerikaiak lehetnek felelősek a 168 gyerek haláláért.
Irán és Izrael lövik egymást, valamint az Öböl-országokat és Libanont. Trump további pusztítást ígér, Kína békét akarna.
Nyélbe ütöttek egy aranykereskedelmi üzletet is, amelyből kizárják Pekinget és Moszkvát.
Az amerikai elnök korábban még Kuba „baráti átvételének” lehetőségét is felvetette.
Egy fiatal magyar aktivista az olajválság kellős közepén utazott Kubába, ahol súlyos humanitárius válság alakult ki. Mesélt a 444-nek az áramkimaradásokról, az üzemanyag- és élelmiszerhiányról, és arról is, hogy mit gondolnak a kubaiak az Egyesült Államokról.
Az amerikai elnök reagált arra, hogy az iráni elnök bocsánatot kért a szomszédos országoktól.
Két évvel ezelőtt akarta a merényletet elkövetni, miután Trump 2020-ban megölte Kászem Szolejmánit.
Miközben Donald Trump „négy-öt hetes”, könnyűnek ígért iráni hadjáratról beszél, a Pentagonhoz közel álló elemzések szerint a hadművelet már most nagyjából napi 900 millió dollárba kerül az adófizetőknek.
Közben a Reuters névtelen amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról ír, a nyomozók szerint valószínűleg az amerikai erők felelősek az iráni lányiskolát ért támadásért, de ez még nem a végleges következtetés.