Egy év alatt a liszt majdnem 40 százalékkal lett drágább, de a tej ára is 16 százalékkal magasabb lett.
A szélsőjobbos párt megpróbálja feléleszteni a harminc éve sikerre vitt MDF-piacokat, ahol a termelők közvetlenül találkozhatnak a vásárlókkal. A probléma az, hogy azóta bejöttek a multik, és a termelőknek esélyük sincs versenyre kelni a bolti árakkal.
Aggasztó a trend, amit az élelmiszereknél látni: március óta folyamatos a drágulás, ráadásul a tavalyi bázis is magas volt.
Legutóbb az inflációs sokk előtt volt hasonló adat. Az elemzői konszenzus nem számított ilyen mértékű csökkenésre.
Mert szerinte a kötelező akciózás júliusi kivezetése után túl nagyot emeltek az árakon.
Harmadával is nőhetnek a termelői árak az aszály miatt, és meg se nő rendesen a gyümölcs.
Sokkal olcsóbb lett ugyanakkor a liszt, a tojás és a száraztészta is.
Hogy bizonyítsa, a multik olcsóbban adják a termékeiket Németországban, mint Csehországban.
Kiszámolta az MNB, kikre hat a legsúlyosabban a magas infláció.
A sertéscomb rajongóinak azért van egy rossz hírünk.
Pontos összeget még nem lehet tudni, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk.
A vállalat az élelmiszeripar környezeti hatásaira akarja felhívni a figyelmet.
Az eddig árstopos termékekből összeállított bevásárlókosarunkban az átlagárak 6 százalékkal nőttek hétfőről keddre. Az viszont, aki mindenhol a legolcsóbbat keresi, akár olcsóbban is bevásárolhat. Kiugróan dráguló cukor, beesett liszt-, csökkenő olaj- és tojásárak az árstop utáni első napon.
Megjelent a rendelet az árstop kivezetéséről, ebben a kormány egy félmondattal feloldotta a kötelező akciózás nagy jogi dilemmáját, miszerint törvényt sért az, amit a kormány előír a kereskedőknek.
Az ársapkák kivezetése utáni kötelező akcióztatás részleteitől függ, hogy megéri-e teletömni a spájzot és a mélyhűtőt július végén. Iparági szakértők szerint az árstop kivezetése mindenképp áremelkedést hoz.