A miniszter elrendelte, hogy az online árfigyelő jobban figyeljen.
Könnyen lehet, hogy januárban tovább gyorsult az élelmiszerárak inflációja.
A válaszadók több mint fele szerint a gyerekekkel kapcsolatos kiadások és a szolgáltatások ára is számottevően nőtt.
„Szerte utazik mindenki a világban. Új impulzusokkal térünk haza, ki akarjuk próbálni és vásároljuk az importárut.”
Kampány ide, kampány oda, élelmiszerár-ügyileg semmit sem tud garantálni.
Egy év alatt a liszt majdnem 40 százalékkal lett drágább, de a tej ára is 16 százalékkal magasabb lett.
A szélsőjobbos párt megpróbálja feléleszteni a harminc éve sikerre vitt MDF-piacokat, ahol a termelők közvetlenül találkozhatnak a vásárlókkal. A probléma az, hogy azóta bejöttek a multik, és a termelőknek esélyük sincs versenyre kelni a bolti árakkal.
Aggasztó a trend, amit az élelmiszereknél látni: március óta folyamatos a drágulás, ráadásul a tavalyi bázis is magas volt.
Legutóbb az inflációs sokk előtt volt hasonló adat. Az elemzői konszenzus nem számított ilyen mértékű csökkenésre.
Mert szerinte a kötelező akciózás júliusi kivezetése után túl nagyot emeltek az árakon.
Harmadával is nőhetnek a termelői árak az aszály miatt, és meg se nő rendesen a gyümölcs.
Sokkal olcsóbb lett ugyanakkor a liszt, a tojás és a száraztészta is.
Hogy bizonyítsa, a multik olcsóbban adják a termékeiket Németországban, mint Csehországban.
Kiszámolta az MNB, kikre hat a legsúlyosabban a magas infláció.
A sertéscomb rajongóinak azért van egy rossz hírünk.