Ahogy mindig, most is megvizsgálják, hogy a Parlament által szerdán elfogadott törvénycsomag összhangban van-e az EU-s szabályozással, és figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság várható véleményét is.

Nem értenek egyet Brüsszellel, de nem akarnak évekig ezen vitatkozni.

Többek között ez derült ki Európai Bizottság friss uniós felméréséből.

Ezt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Megszereztük azoknak az EU-s pénzből menő beruházásoknak a listáját, amelyek miatt legalább 100-150 milliárd forintot követel vissza az Európai Bizottság Magyarországtól. A gyanús győztesek között van Mészáros Lőrinc több érdekeltsége, egy fideszes ügyvédi iroda, és nemzetközi multik is.

Brüsszeli auditorok 1200 milliárd forintnyi, 2015 és 2017 közötti közbeszerzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a teljes közbeszerzési ellenőrzési rendszer nagy hibákkal, épp csak működik. Ezért egyes számítások szerint akár minden tizedik eurót is visszakérhetik.

Magyarország 24, Lengyelország 23 százalékkal kevesebbet pénzt kaphat az EU-tól, a déli országokba csoportosítják át a támogatásokat.

Ez főleg az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, a bankszámla-információkhoz való hozzáférésre és az áfacsalás elleni küzdelmet szolgáló eszközökre terjed ki.

A szolgáltatás mára teljesen eltávolodott eredeti céljától, és számos városban a lakhatási válságot súlyosbítja, állítják az Airbnb működését figyelő szervezetnél.

Sikerült egy helyet hátrébb lépni a rangsorban.

Mivel nem ültették át a nemzeti jogrendbe az Euratom nevű tanácsi irányelvet. Magyarország is köztük van.

Két vegyszergyártó óriásvállalat, a Snygenta és a Bayer 2013-ban indított pert az Európai Bizottság ellen.

Van, amiben máris felzárkóztunk az ipari országokhoz.

Most Magyarország megsérti az erről szóló szabályokat.

A Népszavának nyilatkozott erről az EU-s intézmény szóvivője.