A Newsroom új adásában Magyari Péterrel szálazzuk szét az EU és a kormány összekuszálódott konfliktusait, és arról beszélgetünk, hogyan jöhet ki Orbán az uniós források várható befagyasztásából.
Az EU-s eljárások részben befagyasztják, részben lelassítják, és rendszeresen új feltételekhez kötik a Magyarországnak járó pénz felvételét. A szerdai bizottsági bejelentések nyomán újabb engedményekre kényszerülhet a magyar kormány.
De erről nem az EP dönt, hanem majd a Bizottság és a Tanács.
A német hetilap értesülései szerint nem elégedettek Brüsszelben a magyar kormány jogállamisági ügyekben tett intézkedéseivel. Ha nem is 3000 milliárd forintos, de egy komolyabb büntetés kinézhet. Ez leginkább az újjáépítési alap sorsa miatt lehet aggasztó.
Az EP magyar témával foglalkozó képviselői szerint nagyon gyengék és elégtelenek az intézkedések, amiket a magyar kormány a pénzmegvonás megelőzése érdekében hozott. Ennél is veszélyesebb, hogy az Bizottság állítólag halogatja a döntést az intézkedések értékeléséről.
„Sokadjára köp fel a Fidesz, hogy aztán aláálljon” – írja Tompos Márton, a párt parlamenti képviselője.
Először van érdemi eszköz az Európai Unió intézményeinek kezében, hogy a jogállamiságot erősítő intézkedéseket kényszerítsen ki az Orbán-kormányból. Működhet? Ezt vitatjuk meg az Országzászló 3. adásában.
Komoly pofont kaphat viszont az orosz vegyipar, a gépgyártás és a fémipar.
Nagy többséggel szavazták meg a Magyarországot elítélő EP-jelentést, ami keményebben fogalmaz, mint minden korábbi hasonló határozat.
A Politico forrásai szerint kap némi haladékot a kabinet, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a reformok mellett, és elkerülje a források befagyasztását.
A magyarországi gyakorlat nincs tekintettel a nemzetközi egyezményekre.
A Bizottság elnöke szerint fel kell készülnünk, hogy két fokkal lejjebb tekerjük a fűtést a következő télen. Az EU-csúcson az orosz gázelzárási fenyegetés ellenére további fegyvereket ígértek Ukrajnának. A bolgár és a magyar kormány is sok fejtörést okoz a többieknek.
„Történelmi pillanat”, írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Parlament szerint felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat, hogy javuljon az EU cselekvési képessége.
Az embargó így az Oroszországból az EU-ba szállított olaj kétharmadára vonatkozik.