Magyarország és Lengyelország ellene szavazott.
Különösen Ukrajna csatlakozása rendezné át jelentősen a költségvetési viszonyokat az unión belül, sok tagállamnak nettó befizetővé kellene válnia.
Navracsiccsal ellentétben Johannes Hahn szerint van miért aggódni.
Az olasz miniszterelnök tárgyalt a magyar és lengyel vezetőkkel péntek délelőtt, hogy ne gátolják a migrációs közös nyilatkozat elfogadását. Közben egyre több kormányfő látja úgy, hogy nem akkora tragédia, ha nem sikerül most megállapodni.
A lengyel és magyar kormányfő azt akarja, hogy egyhangú döntéseket hozzon az EU migrációs kérdésekben, és amíg erre nem kapnak ígéretet, blokkolják a migrációs végkövetkeztetések elfogadását.
Egyelőre puhatolóznak.
Nehéz éjszakája volt a miniszterelnöknek.
Jogvédők, átláthatósági szakemberek gyakran kritizálják a szponzori rendszert.
A lengyelek egyedül álltak ki a magyarok megbüntetésével szemben, de ez kevés volt. A magyar helyreállítási tervet viszont jóváhagyták, és végül Budapest nem vétózott csak tartózkodott az ukrán hitel és a globális adó ügyében. Átment a 9. szankciós csomag, amivel elvágnák a drónoktól az oroszokat.
Ki nyert a hétfő éjjeli alkuval? A magyar kormány adta fel az elveit, vagy a többi tagállam meghunyászkodva a budapesti zsarolástól pénzhalmot tett Orbán Viktor lábai elé? A szálak bonyolultak, de kibogozhatók.
A magyarok pénzéről két ügyben dönthetnek, és ez összefügg azokkal, amikben a magyarok vétóval fenyegetnek.
A Newsroom új adásában Magyari Péterrel szálazzuk szét az EU és a kormány összekuszálódott konfliktusait, és arról beszélgetünk, hogyan jöhet ki Orbán az uniós források várható befagyasztásából.
Az EU-s eljárások részben befagyasztják, részben lelassítják, és rendszeresen új feltételekhez kötik a Magyarországnak járó pénz felvételét. A szerdai bizottsági bejelentések nyomán újabb engedményekre kényszerülhet a magyar kormány.
De erről nem az EP dönt, hanem majd a Bizottság és a Tanács.
A német hetilap értesülései szerint nem elégedettek Brüsszelben a magyar kormány jogállamisági ügyekben tett intézkedéseivel. Ha nem is 3000 milliárd forintos, de egy komolyabb büntetés kinézhet. Ez leginkább az újjáépítési alap sorsa miatt lehet aggasztó.