Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter a keddi tanácsülésre tartva azt mondta, hogy először egy reggeli mellett megvitatják a Bizottság javaslatát a Magyarországnak járó fejlesztési pénzek befagyasztásáról, majd a következő ügyekben kellene dönteniük:
"Ma el kellene fogadnunk Magyarország helyreállítási tervét, meg kellene vitatnunk az Ukrajnának folyósítandó 18 milliárd eurós támogatást, és jóváhagyni a multinacionális vállalatokat érintő globális minimumadóról szóló rendeletet. Szeretnék rámutatni arra, hogy én ezeket az ügyeket egyetlen csomagban látom összefogva."
Ennél diplomatikusabban nehéz lett volna elmondani, hogy a magyarok tervét akkor hagyják jóvá, ha Varga Mihály kibírja, hogy ne vétózza meg az ukránoknak ígért hitelt és a globális minimumadót.
Eddig a magyar kormány határozottan ragaszkodott mindkét ügyben a vétóhoz. Ha viszont szilveszterig a Tanács nem fogadja el a magyar helyreállítási tervet, akkor elesik 4 milliárd euró (1650 milliárd forint) EU-s támogatástól (azaz az RRF csomag vissza nem térítendő részének 70 százalékától).
A cseh pénzügyminiszter nyilván azért tekinti a három szavazást egyetlen csomagnak, mert úgy látja, hogy ha a magyar kormány nem vétózik, akkor a Tanács megnyitja a lehetőséget a helyreállítási pénz lehívásához.
Stanjura rövid nyilatkozata arra is utalt, hogy a kohéziós pénzek befagyasztásáról (ez 3000 milliárd forintot érint) nem biztos hogy szerdán döntenek.
Már hétfőn lehetett arról hallani európai diplomatáktól, hogy a tagállamok felszólítják esetleg a Bizottságot, hogy fontolja meg, az eddigi vállalások teljesítésével nem érdemel-e a magyar kormány valamennyi engedményt, és 3000 milliárdnál kevesebb pénz befagyasztását. Ezt a gesztust ugyanakkor többen eleve úgy értelmezték, hogy ez is az ukrán hitel és a minimumadó ügyében folyó huzakodásról szól, és a magyar kormány szavazatát akarják megszerezni a potenciális pénzbüntetés mérséklésével, illetve a döntés elhalasztásával.
Itt ugyanis az időhúzás, szemben a helyreállítási terv esetével, a magyaroknak jó. Ha a Tanács december 19-ig nem dönt a befagyasztásról, akkor az ügy elévül, és nem lesz pénzbefagyasztás.
Ha viszont a helyreállítási tervről sem szavaznak, akkor nem befagy, hanem örökre elveszik rengeteg pénz, amit többek között arra költött volna a magyar kormány, hogy minden felsősnek és gimnazistának adjon egy laptopot.
Az egymással párhuzamoson futó magyar ügyekről itt írtunk és itt beszéltünk utoljára részletesen.
Jól hangzó ötletek 600 oldalon keresztül.
Korbáccsal fenyeget és közben kenyérrel kecsegtet az Európai Bizottság döntése. Először fordulhat elő, hogy egy tagállam pénzét befagyasztják a jogállam züllesztése miatt, de örökre nem fosztják meg semmitől sem Magyarországot. Ha jövőre szépen teljesít, akkor minden pénzt lehívhat majd.
A Newsroom új adásában Magyari Péterrel szálazzuk szét az EU és a kormány összekuszálódott konfliktusait, és arról beszélgetünk, hogyan jöhet ki Orbán az uniós források várható befagyasztásából.