A miniszterelnök is hangolódik az Európai Bizottság elnöke elleni bizalmi szavazásra.
A miniszter szerint mi vagyunk az EU, miközben a főnöke rendszeresen beszél arról, hogy Brüsszelt meg kell állítani, sőt, harcolni kell ellene.
„Mi, magyarok ott leszünk a románok mellett, ha Brüsszelben retorzió éri őket, mert kiállnak a szuverenitásukért vagy a kereszténységért.”
Az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt indított 7-es cikkely szerinti eljárás 2018 óta folyik Magyarország ellen. Az eljárás még mindig csak az első fázisban van, miután hiányzik a továbblépéshez szükséges 21 támogató szavazat. Azonban ha utóbbi sikerülne is, az Európai Tanácsban mindenképpen elbukna a kezdeményezés.
Így például megszűnne Ukrajna csatlakozásának vétója.
Cserébe megnyitja a piacát az uniós baromfi-, sertés- és cukorexport előtt.
Magyarország sem vétózott.
A miniszterelnök szerint „kis híján elsöpörte a népharag”, amiért nem támogatta Ukrajna EU-tagságát.
A maradék 26 tagállam így külön dokumentumban adta ki az Ukrajnával kapcsolatos következtetéseit.
Egy lengyel miniszter szerint Orbánék megkérdezhetnék a kárpátaljai magyarokat, mielőtt rájuk hivatkozva tovább hátráltatják Ukrajna csatlakozási folyamatát.
A Pride-ról pedig azt mondta, Magyarországon nem bántják egymást az emberek.
Az Európai Bizottság elnöke szerint nem szabad megfélemlíteni a szervezőket és a résztvevőket. Orbán szerint „bűnüldözési ügy” a Pride kérdése.
A legutóbbi EU-csúcs óta eltelt három hónap nem könnyített a magyar miniszterelnök helyzetén. Orbán továbbra is el van szigetelődve, és pozícióját tovább ronthatja a nagy ambíciókkal érkező új német kancellár.
A szlovák külügyminiszter arról beszélt, hogy csupán garanciákat akarnak kérni miniszterelnöki szinten.
Magyarország két orosz focicsapat uniós szankcionálását vétózta meg.