Annyi minden történt a legutóbbi, márciusi EU-csúcs óta, hogy az uniós vezetők talán már el is felejtették, milyen érzés Orbán Viktorral kompromisszumot keresni.

Miután Donald Trump ukrajnai békemissziója zátonyra futott, az amerikai elnök vámháborút indított az Európai Unió ellen, amit aztán felfüggesztett. Közben új elnöke lett Romániának és Lengyelországnak, Németország vezetését pedig Friedrich Merz vette át. Izrael megtámadta Iránt, amit az Egyesült Államok is bombázott.

Új vezér a házban

A hektikus három hónap nem könnyített a magyar miniszterelnök helyzetén. Hiába állt be a szélsőjobboldali román elnökjelölt mögé, George Simion elvesztette a választást, így a csütörtöki EU-csúcson ugyanolyan elszigetelt helyzetben lesz, mint a márciusi találkozókon volt. Akkor két hét alatt kétszer vétózta meg az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot, így a másik 26 állam- és kormányfő külön nyilatkozatot adott ki a témában.

Mostani helyzetét tovább nehezíti az új német kancellár érkezése. Friedrich Merz ugyanis sokkal határozottabb elképzelésekkel rendelkezik Németország Európai Unióban betöltött szerepéről, mint elődje, Olaf Scholz. Merz vissza akar térni Angela Merkel uniós politikájához, és a legnépesebb, egyben leggazdagabb tagállam kormányfőjeként át akarja venni a közösség vezetését.

Ebbe a szerepbe nem fér bele Orbán aknamunkája. Az új német kormány már a koalíciós szerződésében jelezte, hogy akár direktebb eszközöket is hajlandó bevetni az uniós döntéshozatalt rendszeresen akadályozó magyar miniszterelnökkel szemben. Merzen múlik, hogy ezt az elképzelést át tudja-e ültetni a gyakorlatba.

Sikere szempontjából kulcsfontosságú lesz a mostani – számára első – csúcstalálkozó. Ha kordában tudja tartani Orbánt, a magyar miniszterelnöknek hosszabb időre elmehet a kedve a lázadozástól.

Várható az újabb vétó