És továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiaszabadságot fenyegető veszélyek miatt.
Nem árulta el, melyekkel.
A podcast-adásban Magyari Péterrel és Gazda Alberttel beszélgetünk arról, mit akart és mit tudott elérni Aljakszandr Lukasenka a politikailag generált menekültválsággal, milyen hatással lesz ez a lengyel kormány és az EU konfliktusaira, és mi lesz a több ezer emberrel, akiket kihasználtak ebben a kegyetlen játszmában.
Hiába ad az Európai Unió pénzt, illetve fogalmaz meg javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne segíteni a fogyatékossággal élők lakhatásán, a kormány részéről nincs fogadókészség. Civil szervezetek, ellenzéki politikus és egy német EP-képviselő beszélgettek arról, min és hogyan kellene változtatni.
Elsősorban azzal, hogy nem fizeti ki a magyar kormánynak a határzár után kért összeget.
A von der Leyennek írt levél szerint el kell ismerni, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni.
Az alkalmi menekülttáborba az ENSZ embereit és a sajtót is beengedték.
December közepén lesz a találkozó, talán addig kitart a kedden kötött újabb tűzszünet.
1400 letartóztatást terveznek egy év alatt.
Litvániában (8,2%) a legmagasabb és Máltán (1,4%) a legalacsonyabb.
Ő lehet a kilencedik áldozata a válságnak, amit Lukasenko gerjeszt a lengyel-belarusz határnál.
Az EU bíróságának menedékkérelemmel kapcsolatos döntésének be nem tartása miatt.
A német kancellárnak három oka volt erre: az Audi, a Mercedes és a BMW.
Kedd este szinte ugyanakkor tartották a belga fővárosban az Elkúrtuk című film nemzetközi premierjét, mint Márki-Zay Péter kötetlen, ismerkedős sörözését a brüsszeli magyarokkal. Az előválasztás győztese EU-s politikusokkal is tárgyal, Deutsch Tamás szerint megtalálta a zsák a foltját.
Az európaiak 83 százaléka jónak ítéli az életminőséget abban a régióban, ahol él.