Két héttel az orbáni vétóval véget ért rendkívüli EU-csúcs után ismét találkoznak az uniós állam- és kormányfők. Mivel a magyar kormány előre belengette, hogy nem fogja támogatni az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot, a többi tagállam valószínűleg ismét külön dokumentumot ad majd ki a témáról.
Erről akkor beszélt, amikor átadta „az európai nemzetek védelmezőjének kijáró” Hunyadi-díjat Matteo Salvininek. A Soros-tervet és a „teljes népességcserét” is említette.
55 000, az Iszlám Államhoz köthető foglyot tartanak fogva az északkelet-szíriai al-Hol és al-Roj táborokban, az amerikai finanszírozás megszűnése után új megoldásokat kell keresni, hogy elkerülhetővé váljon a humanitárius és biztonsági káosz.
Szerinte többre van most szükség, mint mély aggodalomra.
A kérdést kedden be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Szerinte a szöveg jelenlegi formájában nem alkalmas rá, hogy Magyarország érdemben tárgyaljon róla.
Amerikából mondták meg, mi legyen a magyar álláspont az Európai Unióban.
Mark Carney Trumppal akkor hajlandó találkozni, ha tiszteletet mutat a kanadai szuverenitás iránt.
A szokásosnál is keményebben szólt a miniszterelnök.
Orbán arról is beszélt, hogy az Európa vezetői nem segíteni akarnak Ukrajnán, hanem gyarmatosítani. Videón a miniszterelnök beszédének legerősebb pillanatai.
12. Unió, de Ukrajna nélkül.
Így nézett ki a politikai felállás 2024. március 15-én, pár hónappal az önkormányzati és EP-választások előtt, nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után.
A bizalom tere, az amerikai szólásszabadság, szexbotrány következményekkel, használhatatlan diplomák és március 15-e emlékezete a 444 napindító hírlevelében.
A magyar külügyminiszter már ott tart, hogy Brüsszel miatt törhet ki a harmadik világháború.
Évtizedekkel ezelőtt felmerült már az ötlet, a jelenlegi geopolitikai őrületben pedig a puszta gondolatkísérlet politikai lehetőséggé vált.