Megérkeztek az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli EU-csúcsra. A vezetők két héttel azután találkoznak újra, hogy Orbán Viktor vétójával véget ért a megváltozott geopolitikai helyzet miatt összehívott március 6-ai rendkívüli csúcstalálkozó.

Orbán már szerdán megérkezett Brüsszelbe. Először a Polgári Magyarországért Alapítvány ösztöndíjasaival találkozott, majd tárgyalt a Patrióták Európáért frakció vezetőivel, és átadta az alapítvány Hunyadi János-díját Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz politikusnak. Csütörtök reggel azonban nem nyilatkozott a sajtónak. Helyette részt vett egy migrációs egyeztetésen 13 másik uniós vezetővel együtt.

Mi várható a csúcson?

A mostani EU-csúcs központi témája eredetileg a versenyképesség lett volna. Bár a téma bent maradt a programban, az elmúlt hetek intenzív geopolitikai eseményei miatt inkább a kül- és biztonságpolitikai kihívások kerültek fókuszba. A március 6-ai csúcstalálkozó két témája – vagyis Ukrajna támogatása és az Európai Unió felfegyverzése – ezúttal is napirenden lesz.

Az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot Orbán megvétózta két héttel ezelőtt, és jó eséllyel ezúttal is hasonló forgatókönyv várható. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ugyanis már kedden kijelentette, hogy Magyarország nem fogja támogatni az Ukrajnára vonatkozó következtetéseket, mert azok számos stratégiai pontban ellentétesek a magyar állásponttal.

Ha Orbán beváltja a Bóka által belengetett vétófenyegetést, a többi tagállamnak a március 6-án alkalmazott módszerhez kell majd nyúlnia. Az Ukrajnára vonatkozó szövegrészt közös nyilatkozat helyett külön dokumentumban kell kiadniuk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként videóhívásban csatlakozik az üléshez, fél órát tárgyal majd az európai vezetőkkel.

Fegyverkezési kérdésben a két hete megkezdett munkát folytatják a politikusok. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság nagy vonalakban már az előző EU-csúcsra is vázolta, hogyan képzeli el a kontinens védelmének jövőjét, most szerdán azonban a konkrét részleteket is bemutatta.

A javaslat szerint a tagállamok lehetőséget kapnának, hogy GDP-jük 1,5 százalékáig állami támogatást nyújthassanak védelmi beszerzésekre anélkül, hogy megsértenék az uniós költségvetési szabályokat. Emellett a Bizottság felvenne 150 milliárd eurónyi hitelt, amiből a tagállamok védelmi kiadásaikra hívhatnának le pénzt. Tartozásukat pedig 45 év alatt kellene törleszteniük a Bizottságnak.

Von der Leyenék javaslata csak részben tetszik a magyar kormánynak. Bóka János azt mondta, az európai védelmi ipar megerősítését támogatják, de a közös hitelfelvételt korábbi rossz tapasztalataik miatt ellenzik. Utóbbit azonban nem tudja Orbán megvétózni, mert a döntéshez elegendő a tagállamok minősített többsége.

A biztonságpolitikai témák mellett a közel-keleti helyzet és a migráció is téma lesz az EU-csúcson, valamint António Guterres ENSZ-főtitkárral is tárgyalnak majd a politikusok. Emellett az Unió következő, 2028-2034 közötti hétéves költségvetése is napirendre kerül. Mivel a büdzsét a tagállamoknak kell összeadniuk, a téma mindig óriási vitákat generál. Most azonban még csak puhatolózni fognak a politikusok egymás preferenciáival kapcsolatban.

Bár az EU-csúcsokat vezető António Costa tavaly decemberi beiktatásakor megígérte, hogy a találkozók többé nem fognak a végtelenségig húzódni, a sok téma miatt előfordulhat, hogy ezúttal nem lesz elég egy nap a csúcsra. Ebben az esetben péntek délelőtt folytatják a munkát a politikusok.