A törvényjavaslat szerint a nyelvvizsga önmagában nem biztosít szaknyelvi ismeretet, ezért jobb az egyetemekre bízni, mit várnak el és mit nem.

Nyár elején még sokan biztosra vették, hogy hamarosan a Műegyetem is alapítványi fenntartásba kerül, még ha a rektor nem is támogatta ezt. Mostanra viszont, úgy tűnik, a kormányzati akarat és a pénz is elfogyott, bár ez még változhat a jövőben.

Az új testületben ugyanannyi lesz a megválasztott oktató, mint az egyetemi vezető. Kritikusok szerint ezzel a szenátus ezután képtelen lesz garantálni az egyetemi autonómiát.

Viszont továbbra sem látnak biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni.

És módosítanak a felsőoktatási felvételi rendszeren.

A legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett.

Hiába volt eddig Palkovics szívügye a projekt.

A felvételizők legnagyobb része, 22 százalék gazdálkodástudományi területre jelentkezett.

A szakmunkás minimálbér utolérte a kezdő alapfizetéseket a felsőoktatásban. Ráadásul mivel sok helyen nehéz oktatókat találni, az ott dolgozók terhelése is jóval nagyobb lehet.

Nagyon rosszak a járványadatok.

Augusztusra öt állami egyetem maradt az országban.

A Magyar Narancs információi szerint 2025-ig Gödöllőre kellene költöznie az új agráregyetem részeként működő budai karoknak, hátrahagyva így értékes ingatlanokat és a Budai Arborétumot.

Úgy vélik, a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak.

A felsőoktatásra elkülönített gazdaságvédelmi keretet csaknem teljes egészében erre használják.

Konfliktust szült a kormányon belül, hogy a kispénzű magyar egyetemistáknak tervezett Diákvárost lenyomta a 3-4 milliós tandíjat szedő kínai magánegyetem. A Direkt36 megszerezte a Fudan pénzügyi terveit is.