Kedvenc projektjét is viszi magával az új munkahelyére.
Mérnököknek csak egy évet, bölcsészeknek viszont minden évben kell majd tanulniuk arról, Oroszország milyen jó, a Nyugat pedig milyen rossz, és amúgy is hamarosan összeomlik.
A törvényjavaslat szerint a nyelvvizsga önmagában nem biztosít szaknyelvi ismeretet, ezért jobb az egyetemekre bízni, mit várnak el és mit nem.
Nyár elején még sokan biztosra vették, hogy hamarosan a Műegyetem is alapítványi fenntartásba kerül, még ha a rektor nem is támogatta ezt. Mostanra viszont, úgy tűnik, a kormányzati akarat és a pénz is elfogyott, bár ez még változhat a jövőben.
Az új testületben ugyanannyi lesz a megválasztott oktató, mint az egyetemi vezető. Kritikusok szerint ezzel a szenátus ezután képtelen lesz garantálni az egyetemi autonómiát.
Viszont továbbra sem látnak biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni.
És módosítanak a felsőoktatási felvételi rendszeren.
A legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett.
Hiába volt eddig Palkovics szívügye a projekt.
A felvételizők legnagyobb része, 22 százalék gazdálkodástudományi területre jelentkezett.
A szakmunkás minimálbér utolérte a kezdő alapfizetéseket a felsőoktatásban. Ráadásul mivel sok helyen nehéz oktatókat találni, az ott dolgozók terhelése is jóval nagyobb lehet.
Nagyon rosszak a járványadatok.
Augusztusra öt állami egyetem maradt az országban.
A Magyar Narancs információi szerint 2025-ig Gödöllőre kellene költöznie az új agráregyetem részeként működő budai karoknak, hátrahagyva így értékes ingatlanokat és a Budai Arborétumot.
Úgy vélik, a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak.