Egy EU-s rendelet szerint gázhiány esetén a tagállamoknak ki kellene segíteniük egymást. Ám a magyar kormány kiviteli tilalmat rendel el inkább.
Az azeri földgáz importjának növelése segíti majd az EU-t, hogy csökkentse az orosz energiától való függőségét.
Február 1-jén azt mondta az orosz elnök a magyar kormányfő moszkvai látogatásakor, hogy ötödáron adja a gázt. Orbán azt hirdette a találkozó után, hogy „ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés!” Ha ezek az állítások igazak lennének, most nem kellene emelni a rezsit.
Ezentúl Litvániából szerzik majd be a földgázt.
Tervezett karbantartás miatt, de a német kormány korábban aggódott amiatt, hogy mi lesz, ha az oroszok majd nem nyitják újra a gázcsapot.
Ukrajna tiltakozott a lépés ellen, de Kanada az európai energiaválságra hivatkozva döntött így.
Az Ukrajna és a klímaaktivisták által kezdeményezett fellebbezés elutasítása sokak szerint jelentős előnyhöz juttatja Putyint az orosz-ukrán konfliktusban.
A kazah elnök szorgalmazta, hogy az EU alternatív szállítási folyosókat építsen ki, többek között a Kaszpi-tengeren.
Már 2021 őszének elején, jóval a háború kitörése előtt felnyomta a Gazprom az európai árakat. Nem a szankciók ütöttek vissza, az inflációt meglódító mesterkedés korábban kezdődött.
Robert Habeck szerint az orosz elnök az „orwelli újbeszél” nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát.
A Gazprom a vezetékek karbantartási problémáit okolja.
Már így is importál gázt az unió onnan, de ezentúl még többet vennének.
Így a fogyasztók 15-20 százalékkal fizetnek majd kevesebbet az áramért.
Az egyik szerződés értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és tárol földgázt a következő téli szezonban, a másik megállapodás pedig a két ország villamosenergia-piacainak összekapcsolásáról szól.
Palkovics László dönthetne a cég ügyeiben.