A vlagyivosztoki konzulátus volt munkatársát ugyanabban a börtönben hallgatták ki, ahol a szintén kémkedéssel vádolt Evan Gershkovichot is fogva tartják.
Hatezer orosz katona halálát erősítették meg, szemben egy most kiszivárgott Pentagon-jelentés 35-40 ezres becslésével.
Szigorítottak az eleve szovjet típusú korlátozásokon.
A kémek nagyobb sikereket értek el, mint a hadsereg.
Garázsként és fegyverraktárként használták a kétszintes épületet.
A tűznek halálos áldozata is van.
Néhány órával a látogatás előtt szólt Washington.
Ha ezentúl „jó” cikkeket írna, akkor Ukrajnába esetleg visszamehetne Matilde Kimer, aki több mint tíz éven át készítette emberi történetekre koncentráló riportjait a február óta háborúban álló szomszédos országokban.
Pár nappal az eset után már minden részletet ismer a titkosszolgálat, amelynek az lett volna a dolga, hogy előtte ismerje azokat.
Japán tiltakozik és egyenértékű válaszlépést ígér.
Az orosz hadviselésben jelentős szerepe van a titkosszolgálatoknak, melyek működése nagyban eltér a nyugatiaktól. Fő céljuk például nem is a rejtett titkok feltárása a valóság jobb megismerése érdekében, hanem inkább a valóságérzékelés alakítása.
Különben sincs egy nő sem közöttük – üzenték az FSZB gyanúsítására válaszul. Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő, aki 2019 óta ukrán, Kijevben azt állította, hogy a merényletet az eddig ismeretlen orosz „partizánmozgalom”, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg követte el.
Az orosz biztonsági szolgálat azt állítja, a nő Mini Cooperén oroszországi belépéskor a donyecki szakadár köztársaság rendszáma volt, amit később kazah, az ország elhagyásakor pedig ukrán rendszámra cserélt le.
Az orosz diktátor koholt vádakkal évekre bebörtönzött ellenfele összefoglalta, mi történt azóta, hogy 2 évvel ezelőtt az FSZB megpróbálta novicsokkal megölni.
Vagyim Kraszikovot, az FSZB ezredesét Németországban ítélték el a csecsen Zelimhan Tornike Hangoshvili meggyilkolásáért.