Orbán Viktor első nemzetgazdasági minisztere szerint „nem ahhoz illeszkedünk, és nem úgy, akihez kellene”, és a csapdahelyzettel „kormányzati szereplők nyilatkozatain kívül mindenki” tisztában van.

A volt jegybankelnök terjedelmes helyzetértékelése rámutat arra, milyen hatalmas megszorítás volt itt 2022 után, és azt írja: nem az a csoda, hogy recesszió van, hanem az, hogy csak ekkora.

Már a héten a kormány elé kerülhet az a javaslat, mely után új munkavállalási engedélyeket nem adnának ki, az itt lévők engedélyét sem hosszabbítanák meg a két év lejárta után. A tiltás csak az uniós tagállamokra és Grúziára nem vonatkozna. A kamara szerint kompromisszum kell, különben nem lesz itt gazdasági növekedés. A magyar ipar sok szereplőjét sokkolta a hír, óriási lobbizás indult meg.

Nagy Mártonnak, aki számított a pénzügyi államtitkárok maradására, épp a legkritikusabb területre kell új embert találnia.

A nemzetgazdasági miniszter, aki két évnyi kudarc után gazdasági csúcsminiszter lesz, a gazdasági bizottsági meghallgatása végén nehezményezte, hogy az ellenzéki képviselők szerinte nem fejlődőképesek. Beszédében a német gazdaságnak több figyelmet szentelt, mint a magyar költségvetés problémáinak.

A szélsőjobbos párt megpróbálja feléleszteni a harminc éve sikerre vitt MDF-piacokat, ahol a termelők közvetlenül találkozhatnak a vásárlókkal. A probléma az, hogy azóta bejöttek a multik, és a termelőknek esélyük sincs versenyre kelni a bolti árakkal.

2025, a fantasztikus év? Ha Trump beváltja az ígéreteit és felturbózza a kereskedelmi háborút Kínával, abból nagyon rosszul jöhet ki Európa, nem beszélve a "konnektivitásra" építő magyar gazdaságpolitikáról.

Rég nem látott pillanat: kormánypárti és ellenzéki politikusok ültek egy asztalhoz, ráadásul nyilvánosan, hogy megvitassák a gazdaság helyzetét.

A kormány új gazdaságpolitikai vízióit ismertette: kkv-k megsegítéséről és a munkáshitelről is beszélt.

Érdekes fordulat.

Részleteiben is ismertette a miniszter a kormány új gazdaságpolitikai programját, miután odaszólt a jegybanknak is egy mondat erejéig. Nagy Márton szerint aggasztó, hogy a fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik.

4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Ha egy recessziós világpiaci környezetben a kormány mindent alárendel a 2025-ös nagy gazdasági növekedésnek, az „nagyon nagy kockázattal” járhat.

A kormány eddig cáfolta, hogy megszorítások lettek volna, a pénzügyminiszter most 3-6 százalék közötti GDP-arányos korrekcióról beszélt. Varga arra számít, hogy 2025-ben uniós szinten akár dobogós helyen is lehet a magyar GDP-növekedés. De sok múlik a német gazdaságon, a háborún, a szankciókon, az energiaellátáson.

A magyar gazdaság leszakad, a gazdaságpolitikusok csak azzal vigasztalhatnák magukat, hogy „legalább szuverének vagyunk, kicsit savanyúak, kicsit kicsik, de szuverének”. Csakhogy a volt MNB-elnök szerint ez sem igaz.