Felfestették, levakarták, újra felfestették, most megint vakarják.

Avagy mit tegyünk, ha házhoz jön a háború?

Nem kell annyit egyeztetni, tegyék amit jónak látnak - üzente Trump. A hatalmas afganisztáni bombáról sem szóltak neki előre.

Alig egy hét alatt az amerikai külpolitika visszaállt olyanná, mint Trump előtt mindig is volt. Állítólag csak annyi történt, hogy az amerikai elnök megrendült a halott kisbabák látványától. A helyzet valószínűleg bonyolultabb.

Az amerikai elnök a vegyifegyver-támadás után katonai csapást mérlegel Szíriában.

Dzsu Jong Csoi észak-koreai diplomata szerint a cél „egy megelőző nukleáris csapás” Észak-Korea ellen.

Hivatalosan csak bűnözőket keresnek a határ mentén. Az amerikai kivonulás aktivizálta a népköztársaság fegyveres erőit.

Diplomaták és külpolitikai szakértők beszélgettek arról a CEU-n, hogy mit jelent Trump a Visegrádi országok számára. A legrosszabb esetben világháborút.

A 2017: Háború Oroszországgal című regény egy szenvedélyes kirohanás és rémisztő fenyegetés egyszerre. A szerző egy brit főtiszt, aki szerint Oroszország halálos fenyegetést jelent Európára, és a magyarok Moszkva szekerét tolják.

És levélben kérte Trumpot, hogy elnökként ne engedjen az oroszoknak, és segítsen megvédeni Ukrajnát.

Nemcsak üzent a rászorulóknak, hanem adományt is küld nekik.

Szombat óta legalább 25 ezren menekültek el a felkelők ellenőrzése alatt álló városrészből, amit folyamatosan lőnek a szír kormányerők.

Véres harcok után, halottakkal szelfiznek az iraki különleges erők fegyveresei. Közel egymillió civil rekedt a körbezárt városban.

A taktika részévé vált a civil lakosság támadása is, állítja az ENSZ gyorssegélyezésért felelős koorindátora.

A litván külügyminiszter szerint az átmeneti hetekben Szíriában vagy a Baltikumnál is lehetnek hadműveletek.