A Fidesz EP-képviselője Nagykátán tartott előadást a szankciókról, előtte válaszolt néhány kérdésünkre.
Nem csak a grúzok érzik magukat kényelmetlenül az országukba menekült több százezer orosz miatt. Tbiliszi utcáin őket hazaküldő falfirkákkal és ukrán zászlókkal találkoznak az oroszok, a szórakozóhelyeken pedig űrlapokkal, amelyet kitöltve el kell ismerniük kormányuk bűneit.
A bizonytalanság és az ismeretlen bürokrácia akadályozza őket. Ha sikerül, akkor jön a neheze.
Oroszország nem először célzott civil célpontokra.
Az ukrán elnök tanácsadója szerint 40 cirkálórakéta indult el a főváros felé.
Frank-Walter Steinmeier a szankciók és az igazságos béke fontosságáról beszélt.
Az UNESCO műholdképekkel követi nyomon a rombolást.
Két évvel a kezdete után az észak-etiópiai polgárháború szinte ugyanott tart, mint a legelején. Azonban ahhoz, hogy a harcoló felek eljuthassanak ismét a startvonalhoz, körülbelül félmillió halott és temérdek szenvedés kellett. Már a segélymunkásoknak sem jut elég élelmiszer.
A Kreml szerint itt az ideje megszabadítani a sátántól Ukrajnát. Erről az állami hírügynökség számolt be.
Az energiaügyi miniszterek EU-s találkozóján minden javaslatot ellenzett, és nagyon reméli, hogy nem lesz többségi szavazás a gázügyekben.
Az ukrán városokat pusztító drónok és cirkálórakéták ellen védekezhetnek majd velük.
A román kormány álláspontjával szemben azt mondta, hogy az Ukrajnában folyó háború befejezéséhez a NATO-nak illetve az Egyesült Államoknak kell tárgyalnia.
Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a szükséges 3-4 milliárd eurót az EU mellett „az unió amerikai barátai” és pénzügyi intézetek biztosítanák.
A külügyminiszter azt mondta, „minden erőnkkel azon vagyunk, hogy garantáljuk Magyarország biztonságát és hazánk kimaradását a háborúból”.
Február elején Orbán is úgy tért haza Moszkvából, hogy kevés esélye van a háborúnak, ennek ellenére most egy októberi berlini rendezvényen azt állította, látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy „baj van”.