Ötödik napjába lépett a háború a Közel-Keleten. Kövesse velünk az eseményeket percről-percre.
A Mol-vezetők részvényei, az országjáró verseny állása, a fényes nappal indított támadás és az ipar pocsék teljesítménye a 444 napindító hírlevelében.
Miért fényes nappal indult az Irán elleni támadás? Meddig tudnak támadni az amerikaiak? És meddig képesek védekezni? Miért jutalomjáték az oroszoknak a Barátság-kőolajvezeték miatti magyar-ukrán vita? Propaganda helyett már pszichológiai hadviselésbe kezdett a Fidesz a fejbe lövős AI-videóval? Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel beszélgettünk.
Rezsimváltás és nem rezsimváltás, a már tavaly megsemmisített nukleáris program megsemmisítése, kinézett vezetők Irán élére, akiket véletlenül már meg is öltek: miközben regionális háborúvá nő ki az Irán elleni támadás, Trump még mindig nem volt képes megmondani, pontosan miért is indított háborút Irán ellen
Az Egyesült Államok és Izrael szombaton megtámadta Iránt, Ali Hámenei ajatollah azonnal meghalt, Donald Trump rezsimváltást akar. Irán válaszul több ország ellen is támadásokat indított, amerikai bázisokat is célozva. Ez a negyedik nap.
Az elnök többször is beszélt a közel-keleti helyzetről, szerinte az amerikai–izraeli közös műveletet „az utolsó és legjobb esélynek” az iráni rezsim jelentette fenyegetés felszámolására.
Amerika és Izrael a háború első napjaiban olyan haditechnikai fölényben van Iránnal szemben, amilyet még nem nagyon láttunk. Egy elhúzódó háború azonban kiegyenlítheti a feltételeket, mert még a világ legerősebb hadserege sem tüzelhet megállás nélkül, és az irániak is megtanulhatnak gyengébb pozícióból hatékonyan harcolni.
„Az amerikaiak vadászgépeik nagy részét Ciprusra telepítették át. Támadásokat indítunk Ciprus ellen mindaddig, amíg az amerikaiak onnan is távozni nem kényszerülnek” – nyilatkozta egy iráni tábornok.
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.
Sikerült katapultálni, de ha szerencséjük van, Donald Trumptól ma eldugják a távkapcsolót.
14 pedig megsebesült.
Újabb több száz járatot töröltek hétfőn, meghosszabbítva a globális légi közlekedésben kialakult káoszt, amelyben már több százezer utas rekedt külföldön.
Emberek tömegei kezdtek el menekülni észak felé autóval és gyalog. A libanoni miniszterelnök elítélte, hogy a Hezbollah az állammal való egyeztetés nélkül bombázta Izraelt.
Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.
Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.