Izrael tovább bombázza Teheránt és Bejrútot, miközben Irán amerikai célpontokat támadott Dubajban és Katarban

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy a spanyol kormány meggondolta magát, és mégis együttműködik az amerikai hadsereggel.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök korábban határozottan jelezte, nem engedélyezik, hogy az USA-val közösen üzemeltetett, spanyol területen lévő bázisokat a háborúval összefüggésben használják. A spanyol kormány ugyanis azon az állásponton van, hogy az ilyen műveleteknek nemzetközi jogi keretben és kollektív támogatással kell történniük, amit az USA és Izrael akciója nem teljesít.

Sánchez kijelentése után Donald Trump Spanyolországgal szembeni kereskedelmi embargót lengetett be. Leavitt most azt mondta, szerinte a spanyolok megértették Trump üzenetét, és beleegyeztek az amerikai hadsereggel való együttműködésbe. (Reuters)

Haneen Sayed szociális ügyekért felelős libanoni miniszter azt mondta, az izraeli csapásokban 20 ember halt meg szerdán Libanonban.

Hétfő óta már 72 ember halt meg Libanonban a libanoni egészségügyi minisztérium nyilvántartása szerint. Az országban azután törtek ki újra harcok, hogy a Libanonban működő, Irán által támogatott Hezbollah rakétákkal és drónokkal kezdte támadni Izraelt Ali Hamenei iráni ajatollah halála után. Izrael légicsapásokkal válaszolt, majd katonákat küldött az ország déli részére. (BBC)

Közel 100 iráni hallgató írt petíciót a Pécsi Tudományegyetemnek, mert a háború és az infláció miatt nehezen tudják kifizetni a tandíjukat. A pécsi egyetemen 300 iráni hallgató tanul, tandíjuk összege szaktól függ, a fogorvos hallgatók például 5,8 millió forintot fizetnek dollárban vagy euróban.

A szankciók miatt a szülők nehezen tudnak pénzt utalni, ráadásul a háború kezdete óta Iránban nincs internet, így a nemzetközi pénzátutaláshoz használt felületek sem elérhetőek. Az egyetem vezetése még nem döntött a helyzet kezeléséről. (Pécs Aktuál)

Maszoúd Peszeskján iráni elnök arról írt az X-en, hogy hazája igyekezett elkerülni a háborút, de az Egyesült Államok és Izrael támadása nem hagyott más választást számukra, mint az önvédelmet. A régió országainak azt üzente, hogy tiszteletben tartják a szuverenitásukat, és hisznek benne, hogy közös erőfeszítésekkel el lehet érni a régió stabilitását.

Utóbbi üzenete azért érdekes, mert a régió több országa is napok óta iráni rakéták és drónok elhárításával küzd. Az Egyesült Arab Emírségek például állítása szerint több mint 1000 iráni támadást regisztrált a háború kezdete óta. De az irániak lőtték Bahreint, Szaúd-Arábiát és Irakot is. Az iráni válaszcsapások logikájáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Mustafa Ciftci török belügyminiszter azt mondta, a lehetséges pufferzónák és a sátortáborok kialakításával megkezdték a felkészülést az esetleges menekültválság kezelésére. A hatóságok három vészhelyzeti tervet dolgoztak ki. Először a határ iráni oldalán kezelnék a helyzetet. Ha a menekülteket nem lehet megállítani, pufferzónákat hoznának létre a határ mentén, majd ellenőrzött körülmények között engednék be az emberek Törökországba.

Ciftci azt mondta, egy hirtelen menekültáradat megindulása esetén 90 ezer embert tudnának átmenetileg elszállásolni.

Törökország és Irán között három határátkelő van, március 1. és 3. között összesen 5000 ember lépett be rajtuk keresztül Törökországba.

Az amerikai hadügyminisztérium feltöltött egy videót, amin az Iris Dena nevű iráni hadihajó kilövése látható. A hajót egy amerikai tengeralattjáró torpedóval süllyesztette el Srí Lanka közelében. A Srí Lanka-i külügyminiszter-helyettes szerint legalább 80 ember halt meg a támadásban.

https://t.co/PiqQpVIrMu pic.twitter.com/Wc1e0B0um7

— Department of War 🇺🇸 (@DeptofWar) March 4, 2026

A Reuters forrásai szerint a török külügyminisztérium bekéreti az iráni nagykövetet. A találkozó témája az Iránból Törökország irányába kilőtt ballisztikus rakéta lesz.

A szerdán kilőtt rakétát a NATO lég- és rakétavédelmi rendszerei a Földközi-tenger keleti részén semmisítették meg. Az incidensben senki sem sérült meg. Törökország azonban jelezte, fenntartja a jogot, hogy válaszoljon minden ellene irányuló ellenséges lépésre, és egyben arra figyelmeztették az érintett feleket, hogy tartózkodjanak a konfliktus eszkalációjához vezető lépésektől.

Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba sem indít járatokat a Wizz Air március 15-ig. A légitársaság ugyanakkor erre az időszakra jelentősen sűríti Sarm-es-Sejk és Budapest közötti járatainak számát, péntektől heti 10 alkalommal lehet a két város között utazni.

Azt írták, „a légitársaság továbbra is szorosan követi a fejleményeket, és folyamatos kapcsolatban áll a helyi és nemzetközi hatóságokkal, repülésbiztonsági ügynökségekkel és az érintett kormányzati szervekkel”.

A Wizz Air február 28-án függesztette fel azonnali hatállyal a közel-keleti járatait az iráni háború miatt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt írta, hogy elindult Magyarországra az első mentesítő járat Jordániából. Az Ammánból indult repülőgéppel 83 Izraelben és Jordániában rekedt magyar állampolgárt szállítanak haza.

„Holnap és holnapután is a totálisan lezárt légterű Izraelt szárazföldön elhagyó magyarokat hozzuk haza újra Ammanból, majd Sharm-el-Sheikh-ből, s közben készítjük elő az újabb mentesítő járatokat azokból az országokból, ahol engedélyezett és BIZTONSÁGOS a repülés” - írta. (MTI)

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter megerősítette, hogy egy amerikai tengeralattjáró lőtte ki az iráni hadihajót Srí Lanka közelében. Azt mondta, torpedóval lőtték ki a hadihajót. Hozzátette, hogy a második világháború óta az amerikaiak először süllyesztettek el ellenséges hajót torpedóval.

Az Iris Dena nevű, 180 fős legénységgel rendelkező iráni fregatt Srí Lanka déli partjainál süllyedt el. A Srí Lanka-i külügyminiszter-helyettes szerint legalább 80 ember halt meg a támadásban. (via Reuters)

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter azt mondta, hogy egy iráni egység merényletet tervezett Donald Trump elnök ellen, a csoport vezetőjét azonban levadászták és megölték. „Irán megpróbálta megölni Trump elnököt. És Trump elnök nevetett utoljára.”

Hegseth nem nevezte meg a megölt iránit. Elmondta viszont, hogy az akció kedden történt.

Irán 2025 januárjában tagadta az amerikai kormány állítását, miszerint merényletet terveztek volna Trump ellen. Az amerikai igazságügyi minisztérium még 2024 novemberében emelt vádat egy iráni férfi ellen egy Trump-elleni merénylet megtervezése miatt. A hatóságok akkor azt mondták, hogy a tervet még a támadás végrehajtás előtt meghiúsították.

A Wall Street Journal forrásai szerint az előzetes jelentés alapján egy kuvaiti F/A-18-as vadászgép lőtte le a három amerikai F-15-ös vadászgépet március 1-jén.

Az incidensről az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága korábban azt írta, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges Kuvait elismerte a gépek lelövését. Az esetről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A Reuters tengerészeti forrásai szerint lövedék talált el egy máltai felségjelzéssel közlekedő konténerszállító hajót a Hormuzi-szorosban. A legénység elhagyta a hajót.

A Vanguard brit kockázatkezelő cég szerint a hajót Omántól mintegy 2 tengeri mérföldre északra találták el. Az egyelőre ismeretlen lövedék tüzet okozott a gépházban.

A beszámolók szerint közel 150 ember eltűnhet, miután egy iráni hadihajó elsüllyedt Srí Lanka felségvizei közelében – írja a Guardian. A Srí Lanka-i haditengerészet 32 embert mentett ki az Iris Dena nevű, 180 fős legénységgel rendelkező fregattról, miután a hajó állítólag ma reggel vészjelzést adott le Srí Lanka déli partjainál, a Galle kikötővárostól mintegy 25 mérföldre délre – közölte az ország külügyminisztere, Vijitha Herath.

A Srí Lanka-i haditengerészet egymásnak ellentmondó adatokat közölt az áldozatok számáról, és úgy tűnik, továbbra is bizonytalanság van ezzel kapcsolatban. A Reuters az alábbiakat tudta meg a haditengerészet szóvivőjétől:

• A haditengerészet szóvivője szerint az incidens Srí Lanka felségvizein kívül történt, de az ország segít a mentésben.
• A hajó egy iráni katonai hadihajó volt. A haditengerészet egyelőre nem tud pontos adatokat mondani a halottakról vagy a sérültekről.
• Több holttestet már megtaláltak, valószínűleg a legénység tagjai közül. Most az azonosításukon dolgoznak.
• A mentés jelenleg is tart, az elsődleges cél az emberéletek megmentése. A részleteket később vizsgálják ki.
• A vészjelzés oka még nem ismert. A térségben az incidens idején nem láttak repülőgépeket vagy más hajókat.

Korábban a Srí Lanka-i haditengerészet és a védelmi minisztérium forrásai azt közölték, hogy a hajót egy tengeralattjáró támadta meg, de a haditengerészet szóvivője szerint erre egyelőre nincs bizonyíték.