irodalom
Egy japán irodalmi díj nyertese elismerte, hogy a ChatGPT segítette könyve megírásában
Azt mondta, ezután is profitálni akar a mesterséges intelligenciából a könyvei megírásához.
Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből?
Kácsor Zsolt saját betegségének történetét írta meg a tavalyi év egyik legerősebb magyar regényében. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként mesélt az írásról mint terápiáról, a különbségről írás és beszéd között és arról, hogy mit érzett, amikor rájött, nem fog már több könyvet írni.
Díjnyertes ukrán háborús költő halt meg a fronton
Utolsó versét két nappal a halála előtt írta, fordítója Radnótival vont párhuzamot.
Meghalt Ferdinandy György
Budapest-Párizs-Puerto Rico-Miami-Budapest: a világjáró magyar író 88 éves volt.
„Egymástól egyáltalán nem tanulunk, de még saját magunktól se”
A Kritikus kultúra címmel tartott konferencián a művészek, intézményvezetők, kutatók és filozófusok beszéltek arról, milyen a politika által leuralt kultúrában érvényesülni, hogy lehet túlélni függetlenként és hogy mi is történt a kultúrában az elmúlt 10 évben.
Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban
És mit írsz? Hogyan lesz irodalom a hajnali pelenkacserékből? Ezekről beszélgetünk a Nem rossz könyvek podcast legújabb részében. Vendégünk Kállay Eszter költő, aki az anyasághoz fűződő személyes érzéseket, társadalmi elvárásokat és az ezek közötti feszültséget járta körül verseiben.
Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
Az egyszerűség, az őszinteség, a természet vagy a magány lehet a titok nyitja? Patat Bence műfordító társaságában eredtünk a rejtély nyomába, nagyobb kitérőt téve Jón Kalman Stefánsson és Tove Ditlevsen mostanában megjelent regényei felé.
A háború miatt lemondták Adania Shibli palesztin írónő németországi díjátadóját
A döntés ellen több mint 600 író tiltakozik nyílt levélben, szerintük a Frankfurti Könyvvásár feladata, hogy a nehéz időkben is támogassa palesztin és izraeli írókat.
A legjobb könyvek, amiket (eddig) olvastunk: indul a 444 irodalmi podcastja
Horváth Bence és Ott Anna mostantól rendszeresen ajánlanak olvasnivalót a Nem rossz könyvek podcastban. Az első részben arról beszélnek, hogy életük különböző korszakaiban mik voltak a meghatározó könyvek számunkra.
Cenzúrázta a Facebook Nyáry Krisztián posztját, amiben egy cenzúrázott Weöres Sándor-verset mutatott be, ami a tegnapi nap cenzúradömpingje kapcsán derült ki
Nem új történet, de azért van aktualitása. És abszurditása is.
Nádasdy Ádám szerint oroszok is kimentek, a törökök is kimentek, majd a Fidesz is visszaszorul
Az volna a gyermekvédelem, ha az internetről ömlő pornóval szemben szépirodalmat adnának a gyerekek kezébe.
Senki sem akar Oroszországban háborút – mondta Dmitrij Gluhovszkij, majd 8 évet szabtak ki rá
A Metro-trilógiával világhírűvé vált író bő évtizede bírálja a rendszert, hiába szerette volna Putyin, hogy legyen a tanácsadója. Nem Gluhovszkij az egyetlen orosz szerző, aki emigrációra kényszerült, és vissza sem térhet a hazájába, amíg meg nem bukik a rezsim.
Távollétében 8 év börtönre ítélték Dmitrij Gluhovszkij orosz írót Moszkvában
Mert a nevén nevezte a háborút.
Rácz-Stefán Tibor: Ha könyveket fóliáznak le, muszáj felszólalnom
Ifjúsági- és LMBTQ-irodalomról, ezen könyvek befóliázásáról, és az intézkedés káros hatásairól beszélgettünk Rácz-Stefán Tibor íróval.
Krusovszky Dénes: Könnyebb kultúrharcos mítoszokat gyártani, mint elfogadni, hogy nem voltam elég jó
Új regénnyel jelentkezett az elmúlt évek egyik legnagyobb magyar irodalmi sikerének szerzője, Krusovszky Dénes. A kortárs magyar irodalomban szerinte nem jelennek meg eléggé a vidéki középosztály történetei, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a választások után sokan azt érzik: nem értik az országot. A kultúrharc jobboldali narratíváját önfelmentő mítosznak tartja. Interjú.
