Az Országos Széchényi Könyvtár 30 ezer oldalnyi kéziratanyagot tölt fel, elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyagát.

Nyáry Krisztián vette végig, hogy milyen gyakorlati kérdések merülnek fel a kormány homofób törvényének elfogadása után.

„...nem lesz semmim, ami ma sincs már...” - olvasható a talányos, nagy versben, amit alighanem az ún. utókornak szánt.

Nagy volt a felháborodás.

A Nobel-díjas író attól tart, hogy az online reakcióktól való félelem öncenzúrához vezethet a pályakezdő iróknál.

Csete Soma cikke a Tóth Krisztina-interjú körül kialakult botrányról, a középiskolai irodalomoktatás helyzetéről és a versenyszörnyülködésről.

Az írónő azzal háborította fel a közvélmeményt, hogy a káros nemi szerepek ábrázolása miatt nem olvastatna Jókait az iskolásokkal.

Nagyon fontos lenne, hogy feltegyük végre ezeket az ijesztő kérdéseket, úgy mint: jó vers-e a Himnusz? Jó könyv-e az Egri csillagok? Kell-e nekünk Az arany ember? - írja vendégcikkében Szabó Borbála.

A 20. század egyik legnagyobb kémdrámája közben hagyta ott a szolgálatokat, hogy aztán a hidegháború emblematikus szerzője legyen.

Létezik egy irodalmi díj, amit a fikciós művek rosszul megírt szexjeleneteiért adnak.

A Kossuth-díjas magyar író és újságíró az 1956 utáni magyar emigráció fontos szereplője volt, 1997-ben megkapta a francia Becsületrendet is.

A Beszélgetések sorozat szerzője 73 éves volt.

Eddig azt gondolták, férfi írta a Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egyik legfontosabb fennmaradt szövegét.

Az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet díjazott amerikai költőjének apai ági nagyszülei Magyarországról emigráltak az Egyesült Államokban.

Az állami ösztöndíjak rendszeréből nem részesülő írokat céloz az önkormányzati kezdeményezés. Aki már kiadott két könyvet és még nincs 60 éves, az fél évig havi nettó 160 ezer forintot kaphat.