A londoni csúcstalálkozón döntöttek arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe.
A katonai szövetség csúcstalálkozójának résztvevői ugyanakkor fenntartják álláspontjukat, hogy Moszkva is veszélyt jelent az euroatlanti biztonságra.
Nem sokkal korábban az amerikai alelnök válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy fontos tagja marad „a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt.
Az orosz fenyegetés miatt.
A főtitkár szerint a különféle támogatások közé tartozik Ukrajna katonai erejének, ellenőrző és védelmi rendszereinek, hibrid- és kibertámadások elleni fellépésének modernizálása, és a NATO felszerelést juttat az országnak, ahol képzési feladatokat is ellát.
De az Egyesült Államok szerint pont az oroszok nem tartják be az 1987-es megállapodást.
De a 4 százalékos elvárás meredek lenne.
Jens Stoltenberg szerint katasztrofális lenne, ha felbomlana az együttműködés.
Végül is a katonai szövetség egyik tagja ellen követtek el támadást saját területén.
De Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO minden fenyegetésre kész válaszolni.
De aggasztja a határainál megnőtt orosz katonai jelenlét, és nem is hagyja válasz nélkül.
Jens Stoltenberg szerint annyiféle veszélyforrás van egyszerre, hogy ettől kiszámíthatatlanabb a helyzet, mint bármikor ennek a generációnak az életében. Az óriás orosz hadgyakorlat előtt meglátogatta a keleti NATO-tagállamokat.
Az amerikai elnök a Fehér Házban fogadta a szervezet főtitkárát. Újra szent a béke.
És a szervezet nem is keresi a konfliktust Oroszországgal.
A főtitkár szerint ez világos üzenetet fog küldeni, hogy a NATO kész megvédeni a szövetségeseit.