Ráadásul hétfőn még nagyobb támadást indított Izrael.

Egyben visszavonta elődje rendeletét, amelyben Trump a vitatott történelmi figurák szobrait ledöntők büntetését rendelte el.

A New York Times értesülései szerint az elmúlt öt évben legalább 130 amerikai szenvedett olyan tünetektől, amilyeneket elsőként a havannai nagykövetségükön dolgozó diplomaták tapasztaltak.

A szabadalmak feloldása önmagában amúgy nem is oldaná meg a vakcinaszűkét. Az EU ezért inkább azt javasolja, hogy adományozzanak készleteket a szegényebb országoknak.

India és a dél-amerikai országok kezdeményezik a WTO-nál a vakcinák szabadalmának feloldását. Az kérdés, hogy ez valóban megoldaná-e a világ vakcinaellátásának problémáit, az azonban vitathatatlan, hogy a jelenlegi rendszer nem működik jól.

Biden kicsit több mint 100 nap alatt harmadszorra gondolja meg magát menekültügyben.

Szeptember 11-én, a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulóján fogja elhagyni az utolsó katona az országot.

Villámgyorsan állt fel az új kormányzat.

Az amerikai elnök úgy fogalmazott, alig száz nappal a beiktatása után „Amerika ismét mozgásba lendült”.

Összesen 4000 milliárd dollárból bővítené ki az elnök az amerikai jóléti államot, amit a gazdagokra és cégekre kivetett adókból tervez finanszírozni.

Nekik nincs szükségük rá, megelégszenek a már engedélyezett három másik vakcinával.

De Szergej Lavrov szerint Moszkva kész az ellenlépésekre, ha az USA további barátságtalan lépéseket tenne.

A hírre Törökország, a jogvédők és az örmények is visszafogottan reagáltak, elkerülendő a nagyobb botrányt.

Fontos vállalásokat tettek a világ vezetői az amerikai elnök által szervezett klímacsúcson. Viszont ezek még nem elégségesek ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Az elnök helyreállítaná a viszonyt az USA európai szövetségeseivel.