Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.
A számvevőszék és az államkincstár eljárása is rendben volt a Fővárosi Törvényszék szerint.
Trump bő egy éve viccelődött egy hírhedt interjúban azon, hogy diktátor lesz. A viharos első napján hozott intézkedéseivel sokak szerint máris igazolta, hogy tényleg sajátosan értelmezi a demokráciát és a jogállamot. Van, aki szerint a módszert a mellé felsorakozó techmilliárdosok világából tanulta.
Mindent megtesz a Fidesz, hogy lecsukassa Till Tamás gyilkosát, még azt is törvénybe írja, hogy a törvényt nem úgy kell értelmezni, ahogy. A cél érdekében most tapsolunk ennek, de mi van, ha legközelebb nem ilyen egyértelmű ügyben lépik meg ugyanezt?
A hatalomnak jól azonosítható taktikái vannak a tiltakozók elrettentésére. Ezt mutatja Zorigt Burtejin esete is, aki 9 napot töltött a Gyorskocsi utcában, mivel nem akarta kifizetni a pénzbírságot, amit egy katatüntetés után szabtak ki rá – közlekedési szabálysértés miatt.
Volt már Habony Árpád jobbkeze, fideszes államtitkár, Századvég- és XXI. Század Intézet igazgató, a Soros-ügynököket listázó Figyelő főszerkesztője és a köztévé online igazgatója is. Orbán Viktor javasolta a posztra.
De azért fogott a vétó-toll is, egy másik tervezetet továbbküldött az Alkotmánybíróságnak.
A szlovák ellenzék szerint Robert Fico Orbán Viktor mintájára építi le a jogállamot.
A kormány bár keddre ígérte, még nem nyújtotta be a javaslatot.
Az ukrajnai és a déli határon át érkező menekültek magára hagyása, a kárpátaljai és a hazai romák szegregálása és a Pegasus-botrány miatt is elmarasztalták a kormányt.
Jogilag talán nem, de a gyakorlatban bojkottálhatnák, hogy Magyarország töltse be az uniós Tanács soros elnökségét.
Akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak azokra, akik a státusztörvény ellen tiltakoztak a Karmelitánál május elején.
Toroczkai László március 15-én arról beszélt a Pilvaxnál, hogy Budapestet vissza kell venni az életképtelen, magyartalan romkocsma-töltelékektől. Megkérdeztük, hogy kikre gondolt és hogyan nézne ki a visszavétel, és innen nem volt megállás, teljesen esélytelenül próbáltuk utolérni őt és magunkat az egyre sokasodó kérdéseinkkel.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
A rendvédelem sokszor nincs felkészülve arra, hogyan kommunikáljon a családon belüli erőszak vagy bármilyen más bűncselekmény áldozataival. Pedig ahol nincs transzparencia, ott valódi igazságszolgáltatás sincs.