Legyünk túl rajta a legelején: Till Tamás gyilkosának börtönben a helye, lehetőleg élete végéig, akárki is az. Ha a jogrendszer lyukas, és a hatályos törvények futni hagyják őt, akkor azt a lyukat be kell foltozni, sőt, behegeszteni. Golyóálló páncéllal. Légmentesen.

Viszont ezt úgy kellene csinálni, ahogy azt egy kulturált országban szokás: a jövőre nézvést, hogy ilyen többé ne forduljon elő. Borzasztó nehezen veszi be az ember gyomra, hogy Till Tamás gyilkosára nem lehet visszamenőlegesen törvényt írni, de ezt hívják jogállamnak, kiszámíthatóságnak, normális országnak, ahol, bár ebben a kontextusban pont ironikusan hangzik, de az ember biztonságban érezheti magát.

Az elején még a Fidesz is így állt hozzá. Az első reakciójuk pontosan az volt, hogy törvényt módosítanak, mert a mostanival sajnos megúszta a gyilkos az elévülés miatt.

• Bejelentette Kocsis Máté, a Fidesz egyébként híresen rendpárti frakcióvezetője.
• Elmondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter, egyébként 2014-ig gyakorló ügyvéd.

Aztán sietve beadták a törvénymódosítást is, jó kis jogalkotási kavarással, hogy minél hamarabb megszavazhassák. Egy másik, az igazságügyi bizottság előtt heverő törvény módosítói közé írták be, de ezzel nincs is baj, nem ez a lényeg, hanem az indoklása. Úgy szólt, hogy

„a javaslat értelmében a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok kiegészülnek azzal, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények a felnőttkorúakra vonatkozó szabályokkal megegyezően soha nem évülnek el”.

Ha az ember nem jogász, akkor is érti: most van valahogy, de az úgy nem jó, megváltoztatjuk, kiegészítjük, hogy jó legyen.

Aztán valami átkattant a Fidesz fejében, és belekezdtek egy nagyon veszélyes dologba: a jogállam szépen lekövethető tökön rúgásába.