kínai gazdaság
Nemrég tabutéma volt, most a világgazdaságot felforgató százmilliárd dolláros programok épülnek rá
Az iparpolitika újrafelfedezéséről szóltak az elmúlt évek. Hogyan befolyásolhatta a kínai csoda története a nyugati országokat, miért lő öngólt az USA és az EU a kínai elektromos autókra kivetett védővámokkal, és mivel járhat majd, ha Trump tényleg megvalósítja az ígért vámokat? És milyen iparpolitikát lenne érdemes Magyarországnak vinnie? Interjú Juhász Rékával, az Industrial Policy Group társalapítójával.
Gyorsuló ütemben csökken a kínai feldolgozóipar teljesítménye
Közben a szolgáltatóipar teljesítménynövekedése is lassult a kínai statisztikai hivatal adatai alapján.
Vörös hercegből kitaszított, majd szürke káderből Mao óta nem látott autokrata: kicsoda valójában Hszi Csin-ping?
Fiatalon végignézte, ahogy apját meghurcolja a párt. Saját anyja megtagadta, őt pedig kemény munkára vezényelték a vidéki szegénységbe. Mindebből azt szűrte le, hogy erősebb pártra van szükség, és amikor évtizedekkel később hatalomra került, el is kezdte ezt megvalósítani.
Csapdába esett a kínai gazdaság, és nemcsak az EU-val, de lassan az egész világgal ütközőpályára kerülnek
Túl sok mindent, gyanúsan olcsón önt a világpiacra Kína, panaszkodik világszerte egyre több ország. Kína túltermelési válságba keveredhetett, és a felmerülő kiutat Hszi nagyon nem akarja választani. A kínai elnök akkor érkezik Európába, amikor nem nagyon látszik, hogyan kerülhetné el Kína a kereskedelmi háborút a világ nagy részével.
A sok ezer milliárd dolláros kérdés: okozhat-e globális válságot a kínai gazdaság megtorpanása?
A kínai gazdaság növekedési lendülete megtört, és mivel gigantikus gazdaságról van szó, ez az egész világon érezteti a hatását. De a kép nem fekete vagy fehér, nagyon sok múlik azon, hogy milyen döntéseket hoznak Pekingben.
40 éven át hatalmas tempóban növekedett Kína, de mostanra elért a falig
Néhány évtized alatt hatalmasat nőtt a kínai gazdaság, több száz millió ember emelkedett ki a mélyszegénységből, de a lendület, ami vitte az országot, elfogyni látszik. Azelőtt, hogy Kína tényleg gazdaggá vált volna.
Sorra jöttek ki a rossz adatok, ezért Kína a jövőben inkább nem közli, hogy áll a fiatalok munkanélkülisége
Probléma: megoldva.
Kínát elérte a defláció
Nem nőnek, hanem csökkennek az árak.
Sokan szabadulnának a dollártól, de mi jöjjön helyette?
Az év egyik slágertémája a gazdasági sajtóban a dollárkorszak közelgő vége. Új globális valutát hoznának létre a fejlődő országok, hogy szabaduljanak a függőségtől, közben a jüan is tör előre, és jöhetnek végre a digitális jegybankpénzek. De a három közül még egyik sem érdemi kihívó. Miközben tényleg csökkent az amerikai gazdaság globális dominanciája, a dollár köszöni, remekül van.
Döcög, nyikorog, botladozik a kínai gazdaság
A zérócovid utáni teljes visszapattanás egyelőre elmaradni látszik, aktívabb beavatkozás jöhet a kínai jegybanktól.
A Peking által reméltnél gyengébbek a kínai GDP harmadik negyedéves számai
Hszi Csin-ping nem tudta megnyugtatni a befektetőket a kongresszuson, eladási hullám söpör végig a kínai tőzsdéken.
Peking elhalasztja a friss GDP-adatok bemutatását
Nagyon ritkán történik ilyesmi. Most épp tart a pártkongresszus, lehet, hogy ezért van a csúszás.
Buborékok, aknák, lassulás — a kínai gazdaság a 自力更生 felé menekülne
Hszi Csin-ping előre menekülne: a hatalmas adósságokkal aláaknázott, strukturális problémákkal küszködő kínai gazdaságot önellátóvá szeretné tenni. A csúcstechnológiától az energiáig. Nem lesz fáklyásmenet.
A vártnál gyengébben nőtt a kínai gazdaság
Árvizek, óriásadósság, energiahiány egyszerre tépázza az országot.
A kínai gazdasági csoda csalta életveszélyes csapdába Pekinget
A 300 milliárd dolláros adósságot felhalmozó Evergrande bukása korszakhatárt is jelölhet: vége lehet annak, hogy a kínai gazdaságot a „növekedés, bármi áron” elv hajtsa előre.