Vörös hercegből kitaszított, majd szürke káderből Mao óta nem látott autokrata: kicsoda valójában Hszi Csin-ping?
- Hszi Csin-Ping a világ egyik leghatalmasabb embere, de még mindig keveset tudni a személyiségéről és gondolkodásáról.
- Szülei segítségével évtizedeken át tört felfelé a Kommunista Párt ranglétráján, sokáig még Kínában sem figyelt fel rá igazán senki.
- Amikor hatalomra került, voltak, akik azt gondolták, ő lehet majd Kína Gorbacsovja, de azóta kiderült, semmi sem állhatott volna ennél messzebb a valóságtól.
- Kína mára a globális színtér megkerülhetetlen szereplője lett, de közben egy sor strukturális nehézséggel kell szembenéznie az országnak. Melynek élén Hszi Mao óta nem látott mértékben vonta magához a hatalmat, elérve azt is, hogy most egymagának kéne kiutat találnia a nehézségekből.
Szerdán Magyarországra érkezett Hszi Csin-ping kínai államfő, aki egy rövid európai turnén vesz éppen részt, Franciaország és Szerbia után érkezik hozzánk. Hszi a világ egyik legnagyobb hatalommal bíró vezetője, azt azonban nem nagyon lehet mondani, hogy az elmúlt évek jól alakultak volna a számára. A koronavírus-járványt Peking katasztrofálisan kezelte, a kínai gazdaság évek óta gyengélkedik, és súlyos, rendszerszintű gondokkal is küzd, miközben egyre több ország fontolgatja kereskedelmi szankciók bevezetését a kínai termékekkel szemben, az országból menekül a külföldi tőke, a kormány miniszterei és katonai vezetői pedig gyakran hónapokra tűnnek el a nyilvánosság elől, hogy aztán kiderüljön, időközben „lemondtak” a posztjukról.
Hszi 2012-ben úgy lett a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, és ezzel Kína elnöke, hogy mindaddig alig keltett feltűnést. 2017-ben már írtunk az életéről, akkor idéztük a kínai állami média egyik korábbi munkatársát is, aki tudósítóként még tartományi vezető korában követte Hszi munkásságát, és aki arról beszélt, hogy Hszi „mindig nagyon unalmas és felejthető volt”, és „semmilyen rossz benyomást nem akart tenni”. Még a negyvenes, ötvenes éveiben, már országos vezető politikusként is tartózkodott attól, hogy bárkit megsértsen.
Ilyen elvárások után aztán Kína és a világ is teljesen mást kapott: kiderült, hogy Hszi nagyon radikális tervekkel érkezett a hatalomba, és egészen mást gondol Kína jövőjéről, mint a KKP vezetése a megelőző évtizedekben. Konfrontatívabb, aktívabb, sokak szerint veszélyesebb Kínát kapott a világ, de nagy kérdés, hogy készen áll-e az ország arra a szerepre, amit Hszi szánna a számára.
A múlt intelme
Hszi Csin-ping a pártarisztokrácia egyik neves családjába, ahogy mondani szokás, vörös hercegnek született: apja, Hszi Csung-hszün a Kínai Kommunista Párt alapítója, a polgárháború idején Mao harcostársa volt, 1952-től oktatásért és propagandáért felelős vezetője az országnak, 1959-től miniszterelnök-helyettes. Hszi Csin-ping így élete közel első 10 évét nagy anyagi jólétben, az ország egyik elitiskolájába járva tölthette, de aztán váratlanul az egész család kiesett a párt kegyeiből.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Csapdába esett a kínai gazdaság, és nemcsak az EU-val, de lassan az egész világgal ütközőpályára kerülnek
Túl sok mindent, gyanúsan olcsón önt a világpiacra Kína, panaszkodik világszerte egyre több ország. Kína túltermelési válságba keveredhetett, és a felmerülő kiutat Hszi nagyon nem akarja választani. A kínai elnök akkor érkezik Európába, amikor nem nagyon látszik, hogyan kerülhetné el Kína a kereskedelmi háborút a világ nagy részével.
Néhány hónap után már el is távolították a kínai külügyminisztert, aki egy hónapja nem jelent meg a nyilvánosság előtt
Régi ismerős ül a helyére.
15 évesen trágyát hordott Mao átnevelőtáborában, most a világ leghatalmasabb embere
A nyugati világban eddig századannyit sem írtak a második ciklusát kezdő Hszi Csin-pingről, mint Donald Trumpról. Pedig a kormányok és a tech-cégek után ideje mindenkinek komolyan vennie az USA legnagyobb riválisának elnökét, aki Mao Ce-tung óta nem látott hatalmat szerzett.
Egy egész ország rokkant bele a tíz éven át tomboló erőszakba, és azóta sem volt lehetőségük szembenézni ezzel
A kínai kulturális forradalom tébolya lassan 50 éve véget ért, de emberek milliói azóta is cipelik magukkal az akkor szerzett traumáikat. Róluk és emlékeikről szól Tania Branigan tavaly megjelent könyve.
Putyin: Ha egy dolgot változtathatnék meg a múltban, az a Szovjetunió felbomlása lenne
Az időutazásról kérdezték, ő pedig elővette a kedvenc témáját.
Az agy Pekingben
Aligha van ma befolyásosabb ember, akit ennyire kevesen ismernének, mint Vang Hu-ning. Sorozatban a harmadik kínai elnök főideológusa, és hatalmas szerepe lehet abban, amerre a kínai politika halad.
Kínában pontosan tudják, hogy az idő nekik dolgozik
A kínai gazdasági és politikai befolyásszerzés egész Európát érinti, és egyelőre nem látni a közös fellépés lehetőségét. Erős üzenet volt, hogy egyedül Magyarország tartott ki Kína mellett, de a GDP-ben még nem látni ennek a hasznát. Interjú Matura Tamással, a Corvinus oktatójával.
A világ legfontosabb szigete
Az év elejének legfontosabb választását Tajvanon tartják, az eredményt Pekingtől Washingtonig mindenhol izgatottan figyelik. Helyszíni riport a szigetországból, amit a legszorosabb szövetségesei sem ismernek el önálló államként, és amit Kína egyre gyakrabban fenyeget bekebelezéssel.
Sokan szabadulnának a dollártól, de mi jöjjön helyette?
Az év egyik slágertémája a gazdasági sajtóban a dollárkorszak közelgő vége. Új globális valutát hoznának létre a fejlődő országok, hogy szabaduljanak a függőségtől, közben a jüan is tör előre, és jöhetnek végre a digitális jegybankpénzek. De a három közül még egyik sem érdemi kihívó. Miközben tényleg csökkent az amerikai gazdaság globális dominanciája, a dollár köszöni, remekül van.
40 éven át hatalmas tempóban növekedett Kína, de mostanra elért a falig
Néhány évtized alatt hatalmasat nőtt a kínai gazdaság, több száz millió ember emelkedett ki a mélyszegénységből, de a lendület, ami vitte az országot, elfogyni látszik. Azelőtt, hogy Kína tényleg gazdaggá vált volna.
Buborékok, aknák, lassulás — a kínai gazdaság a 自力更生 felé menekülne
Hszi Csin-ping előre menekülne: a hatalmas adósságokkal aláaknázott, strukturális problémákkal küszködő kínai gazdaságot önellátóvá szeretné tenni. A csúcstechnológiától az energiáig. Nem lesz fáklyásmenet.