Bardóczi Sándor szerint „komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe.”
A gazdasági növekedéshez való ragaszkodás az alapprobléma, de ezt egyetlen politikus sem meri bevállalni – mondják a magyar klímakutatók. Mi értelme van szívószálakkal kampányolni, ha közben épp esik szét a fejünk felett a világ?
Az élelmezésbiztonság hiánya és a fertőző betegségek terjedése is rekordszintet ért el a klímaválság miatt.
Ahol a nők normál körülmények között is hátrányban vannak, ott nem várható, hogy extrém helyzetben az egyenlőtlenség mérséklődjön. A karanténidőszak már megmutatott valamit abból, mi várhat a nőkre, ha a klímaváltozás felforgatja a társadalmat.
Előző kormányzása alatt Trump bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, és bizottságot hozott létre, hogy bebizonyítsa: a klímaváltozás nem is olyan vészes.
Már a világ lakosságának negyede szenved vízhiányban, és ez egyre rosszabb lehet.
Összesen 1470 erdőtűz söpört végig az országon múlt hónapban, nagyjából 222 ezer autó egy éves átlagos kibocsátásával egyenlő mennyiségű szén-dioxidot a légkörbe bocsátva.
Az emberiség nem tud megbirkózni a klímaválsággal, az atomháború veszélye a kubai válság óta nem volt ilyen nagy, az állami dokumentumok titkosítását nem sikerült átláthatóvá tenni, mondja Daniel Ellsberg.
2027-ig kétmilliárd forintból klímakutatunk. Keresik a szakmai irányvonalat.
Ketten kórházba kerültek. A kancellárjelöltek megígérték: a választások után leülnek velük.
Meg persze annak, ha mindenki ígéretet tenne, hogy mindent elkövet a Föld megmentéséért.
A koronavírus árnyékában a klímaváltozás messze nem kap akkora figyelmet, mint 2019-ben. Pedig a helyzet egyáltalán nem javult, csak elkezdtünk megszokni. Ez pedig az egyik legnagyobb veszély.