Dan Jörgensen szerint máig nem küldték el a szegényebb országoknak a 2009-ben megígért támogatásokat.
Elkészült az első átfogó szakmai jelentés arról, hogy áll Magyarország a klímasemlegesség fel vezető úton. A parlament törvénybe is foglalta, hogy 2050-re karbonsemleges lesz az ország, de eddig leginkább akkor csökkentek a kibocsátások, ha válságban volt a gazdaság. Az eddiginél sokkal aktívabb és tudatosabb politikára lenne szükség 2030-ig és 2050-ig.
Davosban arról beszélt: abszurd, hogy nem azokra az emberekre hallgatnak, akik az éghajlati válság frontvonalában állnak.
Pontosabban olyan karbon kreditekre, amik a Guardian elemzése szerint alig kötnek le szennyezést, így a klímakatasztrófát nem lehet velük elkerülni. A Shell mellett egy sor multi hivatkozik ezekre, hogy mennyit tesznek a környezetért.
Az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.
António Guterres arról is beszélt, hogy “felelősségre kell vonni” az olajipar vezetőit.
A valaha volt legmelegebb évet is az El Niño fűtötte még melegebbre.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.
Egy új tanulmány minden eddiginél erősebb bizonyítékot szolgáltatott azoknak a klímaaktivistáknak, akik évek óta azt skandálják, hogy „az Exxon tudta”.
Európában 2022 a valaha feljegyzett második legmelegebb év volt.
Valószínűleg az elmúlt ezer évben sosem volt ennyire rossz a helyzet.
Több olyan ország volt, ahol három hónapban is megdőltek a csúcsok.
A klímaperek jelentős része emberi jogi alapon zajlik más országokban is, több fontos ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarája előtt van.
A melegedő telek mellett egyre nehezebb fenntartani a sípályákat, Európában sorra zárják be a hó híján használhatatlan lejtőket. A síelés több évtizednyi terjeszkedés után egyre inkább a gazdagok szórakozása lehet megint.
Így tiltakoztak az állam klímabűnei ellen.