Volt remény a 390-re, de elapadt az orosz olaj.
A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz áfa-bevétele lett az államnak az idei első félévben.
Igaz, ezekből egyre nehezebb kihámozni, hogy pontosan mit is tervez a következő évre, és jó eséllyel fognak is még változni a tervek.
És többek között arról is, hogy mostantól megyék helyett vármegyékben éljünk.
Ahogy az önkormányzati és az EP-választás összevonását is, de közkívánatra jönnek a vármegyék is.
Közel a duplájára nőtt Novák Katalinék protokollkerete.
A Liget projektre is kevesebb pénz jut, ahogy a diákok és nyugdíjasok közlekedési támogatására is. A legtöbb tétel mögött viszont nem biztos, hogy van igazi spórolás
A Pénzügyminisztérium szerint ezzel tartják a kijelölt hiánycélt.
Szerinte csak arra célzott, hogy a kormány saját magán spórol. Valójában arról beszélt: a szűkös költségvetési mozgástér miatt nem tudnak fizetésemelést adni a bírósági hivatalnokoknak.
Pedig ugyanaznap Varga Mihály pénzügyminiszter és később Orbán Viktor miniszterelnök is tagadta, hogy lennének megszorítások.
Az utolsó utáni pillanatban módosították 100 milliárdos tételben a költségvetést, annyira, hogy szünetet kellett elrendelni az illetékes bizottság ülésén, hogy a képviselők átolvashassák, miről is szavaznak.
Válságálló szektor.
A törvény az a törvény – lesz, amint elfogadják.
Nagy Márton miniszter azt mondta, magán spórol majd legnagyobbat a kormány. A Népszava információi szerint nem a minisztériumokon spórolnak, hanem nagy leépítésekre készülnek a járási és megyei kormányhivataloknál.
Az Orbán-kormányok évek óta dolgoznak azon, hogy egyre nehezebben lehessen követni, mire, hogyan és mennyi pénzt költ az állam, a 2023-as tervezet viszont még az eddigieknél is zavarosabb. Viszont az látszik belőle, hogy Varga Mihály egészen máshogy látja a jövőt, mint Orbán Viktor