A pénzügyminisztérium kedden bejelentette: a GDP-arányos hiánycél 3,9-ről 5,2 százalékra nő. A gazdasági növekedés sokkal kisebb lesz az eddig vártnál, kamatokra sokkal többet kell költeni, mint eddig tervezték. A forintárfolyamnak jót tett a bejelentés.
Költségvetési forrásokból, fejlesztési banki pénzekből és eszközök értékesítéséből. A vételárról hivatalos információ továbbra sincs.
Azt, hogy a „költségvetési szervek kiadásai” idén 243,3 milliárd forinttal nőttek, és nyolc hónap alatt elérték az egész évre tervezett összeg 81 százalékát.
Pedig a kongresszusi költségvetési megállapodásból az utolsó pillanatban kizárták a további katonai finanszírozást.
A jegybank a honlapján tette közzé első féléves jelentését.
A miniszterelnök péntek reggel a közrádióban a költségvetési többletet éltette. Ami 156 évből csak 1948 és 1967 között jött össze.
A túlköltekezés közben a tanuszodákra kevesebb forint jutott: 10,2 milliárd helyett 7,1 milliárd.
A bevételek és a kiadások is rosszabbul alakultak, mint ahogy Varga Mihályék számoltak. Összeszedtük azokat a legnagyobb tételeket, amik külön-külön is százmilliárdokkal felelősek azért, hogy heteken belül ismét változtatni kell a tavaly július óta többször átdolgozott költségvetésen.
A honvédelmi beruházások egy részét is elhalaszthatják, a költségvetést szeptember végéig felülvizsgálják.
Pedig védelmi költségvetésünkben 3 százalék alatti államháztartási deficittel számoltunk.
Nyolc hónap alatt sikerült elérni a 2023-ra tervezett költségvetési hiány 97 százalékát. Az augusztusi deficit a tavaly augusztusi másfélszerese lett.
Minden egyebet a kijevi vezetés nemzetközi partnerei segítenek finanszírozni – mondta Szerhij Marcsenko.
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy miért van erre szükség. Még az is lehet, hogy az idén mégsem érkező uniós pénzeket váltanák ki.
Mégsem látták olyan tökéletesen július közepén a jövőt.
Kevesebb bevétel, több kiadás: az állami költségvetés minden fronton rosszul állt július végén. Az áfabevételek ismét elmaradtak a tavalyitól. Az államadósságra másfélszer több kamatot fizettünk. Az úgynevezett rezsivédelem eddig több mint 1000 milliárdba került, a nyugdíjkiadások 628 milliárddal nőttek.