Az ország történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájában legalább 400 ember vesztette életét, és az anyagi kár is jelentős.
Tuszi lázadókat gyanúsítanak vérengzéssel.
Gyakoriak a hasonló balesetek a Kongói Demokratikus Köztársaságban, de ritka, hogy ilyen szerencsés véget érnek.
További 28 ember megsebesült.
Valamint Afganisztánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is.
Nagyobb szükség van rájuk most otthon, ahol nincs béke.
Nyolc hónapja még minden rendben ment, aztán Oroszország lerohanta Ukrajnát. A klímaváltozás senkit sem érdekel, mióta megindult a tülekedés a fosszilis energiahordozókért. Ha ez nem csak fenyegetés, a projekt tovább fogja fokozni a globális felmelegedést.
Egy kongói nőjogi csoport elnöke számolt be a brutális esetről ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt.
Fülöp király úgy fogalmazott, ez „a Belgium és Kongó közötti kulturális együttműködés megerősítésének szimbolikus kezdetét jelenti”.
Egyelőre egy ember halt bele a betegségbe. Az országban ez a hatodik járvány 2018 óta.
A cenzúrabizottság azzal indokolta döntését, hogy a szerzők és az előadók nem engedélyeztették előzetesen a dalokat, pedig az „elengedhetetlenül szükséges”.
Öt hónappal azután, hogy az országban a legutóbbi járványt befejezettnek nyilvánították.
Csak szeptemberben 8 nőt égettek vagy lincseltek meg.
Egy nemzetközi jelentés szerint több nemzetközi szervezet segélymunkása is nőket zaklatott az országban.
Segélyszervezetek szerint sürgős nemzetközi összefogásra lenne szükség.