Ezért az E.ON a héten elkezdte lekapcsolni a Somogy megyei iskolákat a hálózatról.
Sok helyen nyáron is használják az iskolák konyháját, meleg étel nélkül maradhatnak a rászorulók Somogyban.
A 2013-as káosz miatt tavaly közmunkások és rendőrök segítették a tankönyvek kiszállítását. Most sok iskolában izgulnak, mert úgy tűnik, hogy senki sem fog segíteni nekik.
Az oktatási átalakítások megint nagyon rosszul kezdődnek, az iskolák egy részében azt sem tudják, hogy az új rendszerben kihez kéne fordulniuk a problémáikkal.
Kijött az állami tankönyves cég éves beszámolója, több lett a munkatárs, több a vezető.
A cél egyértelmű: minél több gyereket kimenekíteni a magyar közoktatásból. Boldog tanárokat, perszonalizált oktatás és digitális nyelvet ígérnek.
A rengeteg tanulnivaló miatt pont az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlására és a tehetséggondozásra nem jut idő az általános iskolában.
A magyar közoktatás szinte hibátlanul konzerválja a diákok közötti társadalmi különbségeket. Aki szegény családból jön, annak az oktatás is alig segít kitörni.
Mióta levitték a tankötelezettség korhatárát egyre többen hagyják abba idő előtt a sulit.
Megpróbáljuk kibogozni, hogy az elmúlt 5 évben mi és miért csúszott félre a közoktatásban. Az átalakítások első eredményei már látszanak, még ha nem is örömteliek.
Kevesebb mint két hete van az iskoláknak elintézni a tankönyvrendeléseket, a rendszerben most kívülről elképzelhetetlen kaotikus állapotok vannak.
Eddig az emberminisztérium bénázott a tankönyvrendszer átalakításával, most a szakképzések miatt az NGM is beszáll a buliba.
Miután a Kellónak két év alatt nem sikerült megoldania, hogy az iskolakezdéskor minden diák azokat a tankönyveket kapja meg időben, amikre szüksége van, most inkább ráverik a feladatot az iskolákra.
A tankönyvek túlértékelt tárgyak – mondta a higgadtan, szakmailag vitázó Pokorni Zoltán ex-oktatáspolitikus-polgármester egy oktatáspolitikai vitán csütörtök délután, és visszafogottságra, tárgyszerűségre buzdított. Embernek maradni az embertelenségben.