A podcast-adásban Magyari Péterrel és Gazda Alberttel beszélgetünk arról, mit akart és mit tudott elérni Aljakszandr Lukasenka a politikailag generált menekültválsággal, milyen hatással lesz ez a lengyel kormány és az EU konfliktusaira, és mi lesz a több ezer emberrel, akiket kihasználtak ebben a kegyetlen játszmában.
A 18 és 24 év közötti korcsoportban a vallásgyakorlók aránya három évtized alatt 69 százalékról 23-ra zsugorodott. 1992-ben a katolikus lengyelek 69,5 százaléka nyilatkozta, hogy heti legalább egyszer jár misére, idén már csak 42,9 százalék.
Budapesten találkozott a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar miniszterelnök.
Pár napja egy raktárépületbe zsúfolták őket.
Az alkalmi menekülttáborba az ENSZ embereit és a sajtót is beengedték.
Mariusz Błaszczak védelmi miniszter szerint Belarusz nem visszavonult, csak taktikát váltott.
De szankciókra az Európai Bíróság döntéséig nem lehet számítani.
Azt mondják, több száz embert próbálnak rávenni, hogy törjenek át illegálisan.
A lengyel határőrség szerint néhány száz méterrel odébb vitték az embereket. Nem világos, mi lesz a sorsuk.
Ő a legfiatalabb áldozata az unió keleti végén kialakult menekültválságnak.
A fehérorosz elnök bosszút áll, és tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni az európaiakat. Közben az orosz kormánynál is emeli a lelépése árát.
Jaroslaw Kaczynski szerint hibrid háborúban állnak Fehéroroszországgal, de tényleges fegyveres konfliktus reményei szerint inkább nem várható.
November végén lejár a rendkívüli állapot, amit a lengyel törvények szerint nem lehet meghosszabbítani. Ezen nem változtat a törvényjavaslat, de több lehetőséget ad a kormánynak.
Elterjedt, hogy a németek buszokat küldenek értük, ez azonban nem igaz. Az EU új szankciókat vezethet be, Alekszandr Lukasenko kemény válaszlépéseket ígér.
Tiltólistára kerülnek személyek, légitársaságok, utazási irodák és „mindenki, aki részt vett az emberek határhoz utaztatásában”.