Letelt Donald Trump második elnökségének első száz napja, ez alatt minden korábbinál többet beszélt a világ az ukrajnai békéről. Béke egyelőre nem lett, a fronton tovább folyik a húsdarálás.Takács Márk katonai szakértő összefoglalója.
A kupjanszki frontszakaszon Maszjutivkánál törtek előre, a luhanszki front középső részén pedig Karmazinivkánál átkeltek a Zserebecen, és hídfőt létesítettek az ukránok ellenőrizte jobb parton. Úgy tűnik, nagy offenzívára készülnek.
Házak, autók és üzletek égtek Liman városában a háború 500. napján.
A limani sikerek után széles offenzíva bontakozott ki a teljes harkivi fronton.
Kisebb előrelépések Liman visszaszerzése után.
Drasztikusabb intézkedésekkel kéne felpörgetni az ukrajnai hadműveletet a csecsen elnök szerint.
Liman városa volt az orosz haderő északi hídfőállása.
Ha az ukránoknak sikerül visszafoglalniuk a várost, nemcsak Doneck megye északi részét mentik fel, hanem Luhanszk északnyugati része felé is megnyitják az utat.
A Kreml beismerte, hogy vereséget szenvedtek Harkiv alatt. Ilyen se volt még ebben a háborúban. Persze ez is csak kommunikációs trükk, amivel a felelősséget a mindenható elnök helyett a hadvezetésre lehet tolni.
Már délről is támadják a várost, ahol az ukrán védők egy nagy ipartelepre húzódtak vissza. Ha a cél az orosz erők lekötése, az működik, a többi fronton érdemben nem tudnak haladni.
A 2008-as grúziai háború után indult haderőreform célkitűzései javarészt csak papíron valósultak meg, a trükközés a háború első három hónapjában lelepleződött. De még így is elég erős ahhoz, hogy az ukránok csak nagy véráldozatok árán tudják feltartani, mint az most Szeverodonecknél is látható.
A siker értéke stratégiailag megkérdőjelezhető, pláne úgy, hogy az ukránok szervezetten tudnak visszavonulni, megkímélve erőiket, amiket fontosabb célok elérésére vethetnek be.