Az ipari mezőgazdaság és az erdőirtások mellett az illegális állatkereskedelem miatt is szorulnak vissza a populációk. Interjú Oláh Györggyel, aki Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában is kutatta már a papagájok életét.
Nagy számban tűnnek el a madarak.
Évente egy-egy példány tűnik fel Magyarországon.
„Ezek tudják, hogy én Macska Jancsi vagyok?” kérdezte Gekkó, a számlagyár egyik strómanja, mielőtt bement az államilag támogatott hitelért és támogatásért a hivatalba. Így pályázik állami pénzekre egy fantomcég.
Mert így csinált a gazdája is.
Amikor Csepelen bezárt a Fi-Su, a számlagyáras Madár kedvenc konditerme, akkor pár gyúrós haverjával összefogtak, és elhatározták, hogy felkeresik Csepel nagy hatalmú urát, és megszerzik tőle a törzshelyük üzemeltetési jogát.
Kemény, komplex és stresszes munka egy számlagyárat irányítani, de a mérleg másik serpenyőjében ott a mediterrán ház, a medence, az X6-os, a vadászat, a kokain és a gyúrás.
Magyar kutatók összesen 15 madarat figyeltek, egyikük két nap alatt Lengyelországig repült, két másik meg az Urál-hegységet is maga mögött hagyta.
Egyelőre nem tudni, mitől halnak.
Minden este több mint ezer károgó lepi el és piszkítja össze a várost.
Egyre több helyen találnak madárinfluenzás szárnyasokat.
A kastélymúzeum mindent megtesz azért, hogy 2022-re pótolja színes és ritka fajokból álló állományát.
Nagyon valószínű, hogy a klímaváltozás miatt.
1951 óta ez csupán a faj harmadik meggyűrűzött példánya hazánkban, valószínűleg messzire kóborolt a fészkelőhelyéről.
Frissítették a vörös listát, gyakorinak gondolt madárfajok is veszélyben vannak.