Sok országban használnak a hatóságok arcfelismerő rendszereket, jellemzően homályos felhatalmazással. Azt elég jól látni, hogy mit tud kezdeni egy autoriter hatalom a technológiával, ha az ellenzéki hangok elhallgattatása a célja.

Arra utalnak a jelek, hogy a mobiltelefonos kompromittálás túlmutat az olyan, értékesebb célpontokon, mint a politikusok és aktivisták, és úgy tűnik, a társadalom széles rétegeit érinti a megfigyelés.

Az oroszok állítják: a nőket Ukrajnában képezték ki robbanóanyagok, drónok és kézifegyverek használatára.

Egy szerb oknyomozó újságíró és egy aktivista telefonján is találtak NoviSpyt, amit az Amnesty szerint a rendőrség telepített a telefonokra.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ezért 11 500 eurót kell fizetniük.

A templom ideális a megfigyelésre, pár száz méterre van egy stratégiai jelentőségű repülőtér, és több energetikai vállalat központja is.

A kivándorlás nemcsak kockázatos, hanem drága is az oroszoknak. Ráadásul nem kell ahhoz átállt titkosügynöknek vagy ellenzéki politikusnak lenni, hogy a szolgálatok klasszikus, vagy újszerű módszerekkel zaklassák a külföldre távozókat. Az emigrálás következményeit közben törvényi eszközökkel szigorítják.

Az online tartalmak monitorozása már most is alapos és átfogó Oroszországban, de még mindig újabb rendszereket fejlesztenek a fokozására. Mit jelent mindez egy átlagos állampolgár számára?

Egyelőre havi átlagban több mint száz megfigyelési kérelem érkezett az igazságügyi miniszterhez, bár azt titkolják, hogy ebből mennyit engedélyezett.

És a zajfigyelő eszközökre vonatkozó szabályokat is szigorítja.

Orbán Viktor a kínai közbiztonsági miniszterrel tárgyalt a két ország közötti rendészeti és biztonságpolitikai együttműködés jövőjéről. Egyik szomszédunk a területen már évek óta együtt dolgozik a kínaiakkal. Ennek köszönhetően Szerbia utcáit több ezer kínai gyártmányú térfigyelő kamera monitorozza.

Azt ugyanis az igazságügyi miniszter is jóváhagyhatja, a tárca azonban erről évek óta nem közöl adatot.

Szerdán jelent meg a Mozilla Foundation friss kutatása arról, hogy az autók milyen és mennyi adatokat gyűjtenek a felhasználókról. Az eredmény lesújtó, a 25 nagy gyártó egyike sem felelt meg a minimális adatvédelmi előírásoknak.

És bírósági engedélyhez kötné a kémszoftverek bevezetését.

Egyetlen kérelmet sem utasítottak vissza, derül ki a Fővárosi Törvényszék statisztikáiból.