Ritkán olvasni ilyen derűlátó ENSZ-jelentést! Azt írják, hogy a globális átállás elérte azt a „pozitív fordulópontot”, amely után a nap- és szélenergia még olcsóbbá és elterjedtebbé válik.
A vizsgálatok középpontjában az áll, hogy mi történt hétfőn 12:33-kor, amikor 5 másodpercre eltűnt 15 gigawattnyi termelt energia.
Nem volt kibertámadás, és az időjárásban sem volt semmi extra, mégis néhány óra alatt felborult két ország élete. Tényleg a napenergia a hibás? Ki lesz a politikai felelős? Blackout-mánia, Mad Max életérzés és az elemes rádiók reneszánsza.
Ami nem kevés, köztük van 98 tűzoltóépület, két nemzetközi repülőtér, és két óriási vízmű is.
Azt szeretnék, hogy az elektromos autók mellett olyan üzemanyagokból, mint a bioüzemanyag és az e-üzemanyag is legyen elég, hogy a meglévő, belső égésű autókból álló flották klímabaráttá váljanak 2045-ig.
A zavartalan működése ezalatt biztosított.
Ezúttal az MVM egy állami hitelből is fejlesztett, nyereségesen működő napelem-parkot vett meg a kormányfő vejéhez tartozó cégektől.
Már a világ lakosságának negyede szenved vízhiányban, és ez egyre rosszabb lehet.
A Greenpeace klíma- és energiakampány felelősének elemzése arról, hogyan (nem) alakult a kormány és a megújulók kapcsolata, és hogy mibe kellene végre fektetnie a kormánynak a fosszilisek helyett.
2013-ban az olajtermelésre fordított pénz összege még négy-ötszöröse volt a napenergia-beruházásoknak.
Legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell működjön az új épületek fűtési rendszere.
Ezen felül két másik, Magyarországra vonatkozó döntést is hozott az Európai Bizottság.
Kevés dologban ért egyet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, de abban igen, hogy mindkettőjük szerint fantasztikus ötlet a Fekete-tenger alatti vezetéken „zöld” áramot hozni az Európai Unióba. Csakhogy a projekt ezer sebből vérzik.
Hiába állította le Oroszország a gázszállítást, majdnem tele vannak az európai tározók. Jövő nyáron viszont bajok lehetnek.
Helyi republikánusok a megújuló energiára való átállást okolják az áramkimaradásokért, környezetvédők szerint viszont a 20. században tervezett hálózat sehogy sem bírja ellátni a mára megnőtt igényt a klímaváltozás miatti extrém hőségben.