Több mint 30 év tétlenség után történelmi győzelemként ünneplik, hogy eljutott az amerikai elnök asztaláig az új klímatörvény. De a kutatók további intézkedéseket várnak, hogy minimalizálják a károkat.
Mióta a kormánynak nem sikerült saját magától megvédenie a rezsicsökkentést, a Hvg cikke szerint égnek a vonalak a napelemes cégeknél. Sokan nyertek állami támogatást telepítésre, de hónapok óta semmit sem halottak a pénzről.
Az Oroszországból származó gázellátásában komoly fennakadásokra számítanak.
De egy most bemutatott kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb európai országban sincs kolbászból a szélturbina.
Hiába egyre olcsóbb a napenergia, és hiába termelünk egyre több áramot megújuló forrásból, az sem mindegy, hogy kik és milyen formában termelik ezt az áramot.
A sziget áramszükségletét önmagában ez a beruházás 2 százalékkal csökkenti. Évi 2,5 millió euró megtakarítást várnak tőle.
A megújulók először nyomták le a fosszilis energiaforrásokat, de a fordulat tartós lehet. Csökken az atomenergia mértéke is.
Több borsodi gazdálkodó meglepődve tapasztalta, hogy a kormány beruházási célterületté nyilvánította a földjét, miután nemet mondtak egy vállalkozó ajánlatára.
Máltával holtversenyben az utolsó helyen.
A közlekedésben viszont nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A japán kormány tervei szerint 2040-re az egész környéket megújuló erőforrásokból látnák el energiával.
A cél az, hogy a miniszterelnök barátja akkora szereplő legyen, mint az E.ON és az MVM. Lesz energiakereskedő társaság és sok megújuló.
Elképzelhető, hogy a lakosság ellenáll, de hiába: ami az otthonuk alatt van, azt az állam eladja a nagy nyugati techcégeknek.
Így is annyi energiát használtunk el rá, amennyit 40 ezer amerikai háztartás egy év alatt.
Pedig épp a rezsiárakra hivatkozva szavazták le azt az uniós javaslatot, ami alapján 2050-re klímasemlegessé tették volna az Európai Uniót.