Történelmi győzelemként ünneplik az Egyesült Államokban, hogy a demokrata többségnek sikerült keresztülvinnie a Szenátuson az ország első átfogó klímavédelmi törvényét, ami 369 milliárd dollárt szán arra, hogy 2030-ig jelentősen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban. Három független kutatóintézet (Rhodium Group, Energy Innovation és a Princeton Egyetem) is arra jutott, hogy
a 2005-ös szinthez képest 2030-ig közel 40 százalékkal csökkenthető az ország károsanyag-kibocsátása.
James Hansen klímakutató 33 évvel ezelőtt már arról beszélt a szenátusi meghallgatásán, hogy az üvegházhatás kimutathatóan hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezt pedig 99 százalékos bizonyossággal azok a gázok okozzák, amiket a légkörbe juttatunk. Ez a beszéd nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény tudomást vegyen a klímaváltozásról, de az első komolyabb lépésre egészen mostanáig kellett várni.
Közben még az is megtörtént, hogy Donald Trump egyszerűen kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amiben a világ vezetői azt vállalták, hogy jóval 2 fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Végül Biden már az elnöksége legelején visszaléptette az országot.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Hiába kérlelte az EU, Kína és a legnagyobb olajvállalatok, elszánta magát, hogy kinyírja a Föld jövőjét.
Kötelező maszkviselés a kormányzati épületekben, a muzulmán országok beutazási tilalmának feloldása, klímavédelmi egyezmény. Ezekkel kezdett az új elnök.
Sikerült meggyőzni Amerika egyik legmakacsabb politikusát, hogy támogassa Joe Biden nagy klímatervét. Vagy legalábbis annak egy kisebb, inflációra lövő változatát. Így is ez az amerikai politika egyik legnagyobb és legváratlanabb fordulata az idén.
A jogszabályok között szerepel 369 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházás.
Az ország nemzetbiztonsága és szuverenitása védelmében.