Több mint 20 éves megállapodást rúg fel szerinte a kormány, kutatóhelyek szűnhetnek meg.
És az MTA melletti tüntetést sem ők szervezték.
Az elnök szerint Palkovics miniszter az alapkutatások lényegét érti félre.
Miért is gondolják egyesek azt, hogy a kormány akarja megmondani, mit kutassanak a Magyar Tudományos Akadémián?
A bírósági igazgatásról és függetlenségről tartott közös konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Bírósági Hivatal. Bírósági vezető még sosem beszélt ennyire nyíltan róla, hogy milyen feszültségek vannak.
A Magyar Tudományos Akadémia két alternatív javaslatot ajánl Palkovicsnak a kormányzati ellenőrzés alá vonás helyett.
Elhalasztották egy sor tudományos pályázat eredményhirdetését, a kutatócsoportok pedig most arra várnak, hogy Palkovics miniszter is rábólintson az eredményeikre.
A jobboldali tudóstársaság elnöke a Magyar Időkben állt ki az átalakítások mellett, Freund ezt nem tudta elfogadni.
A lengyel, a szlovák és a cseh tudományos akadémia elnöke is aláírta a levelet.
Abban egyetértenek a krománnyal, hogy el kell választani egymástól a kutatási és az innovációs forrásokat. A pénz szétosztására viszont alkalmasabbnak tartják magukat a hátsó szándékoktól általában nem mentes kormányzatnál.
Orbán ugyanazt a játékot kezdte el, mint egy éve a CEU-val.
Az MTA függetlensége mellett tartott tüntetést péntek este a Momentum. Néhány százan álltak ki a tudományos kutatás szabadságáért.
Az akadémia elnöke azt mondja, nem akar lemondással fenyegetőzni, de nem először merül fel, hogy ezt kellene tennie.
Közleményt adott ki az Akadémia, szeretnék folytatni a tárgyalásokat a minisztériummal, de még inkább folytatnák a kutatói munkát.
Rudas Tamás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója arra nem lát reményt, hogy a kormány elálljon a tudományos szabadságot korlátozó terveitől. Abban bízik, hogy kompromisszumos javaslata alapján a tudósok legalább munkaidejük 60 százalékában tudománnyal foglalkozhatnának, és csak a maradék negyvenben a kormány kedvenc témáival.