Mikroműanyag itt, mikroműanyag ott, mikroműanyag mindenhol. És akkor a nanoműanyagról még nem is beszéltünk! Hogy hogy lehet kivédeni? Nehezen, és jó volna, ha nem egyedül kéne.
A szervezet azután változtatott a fenntarthatósági stratégiáján, hogy Donald Trump 25 százalékos vámot vetett ki a teljes alumíniumimportra.
A műanyagdarabok felsebzik a madarak emésztőrendszerét, a hegek nehezítik az emésztést.
Vannak bolthálózatok, amelyek egész sokat tesznek azért, hogy kevesebb műanyaggal szennyezzék a világot, mások válaszra sem méltatták a Greenpeace-t. De még nagyon sokat kellene tenni a műanyagszennyezés ellen.
Az ENSZ környezetvédelmi programjában részt vevő 160 ország között akadnak azért, akik kevésbé globális és kevésbé kötelező szabályozást szeretnének.
A világ egyik legnagyobb műanyaggyártója.
A Sydney egyik strandján talált bébiteknős első tápláléka a tengerbe jutó hulladék volt.
A tüdő alsó régióiban találták a mikroszemcsék legnagyobb számát, pedig azt hitték, a nagyobb szemcsék korábban kiszűrődnek.
Ez nem sok jóval kecsegtet.
Eddig azt hittük, hogy az Amazonas, a Gangesz és a Jangce a legnagyobb szennyezők, egy friss tanulmány szerint viszont a Pasig, a Klang, az Ulhas és a Tullahan.
A baktériumok hajlamosak csoportba verődve filmréteget képezni a felületeken, így egyfajta mikrobiális hálóként képesek lehetnek kiszűrni a vízből a mikroműanyagokat.
A Greenpeace és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport aktivistái egy ötszáz méteres partszakaszon nyolcvan zsáknyi műanyagszemetet gyűjtöttek össze a Szentendrei-szigeten.
A kutatók szerint percenként (!) hárommillió (!!!) maszkot dobunk el.
A 8440 méter magasban talált szennyezés valószínűleg a hegymászók ruházatából vagy felszereléséből származik.
Jövő júliustól egy sor egyszer használatos műanyagot tiltanak be. Jönnek a lebomló alternatívák, bár sokak szerint az egyszer használatos eszközök végleges elhagyása a valódi megoldás.