A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt írja, a 2019-es EU-s irányelv bevezetésének határideje most járt le. Amíg Ausztriában 30 napot adnak az apáknak, Magyarország az 5 szabadnappal a sor végén áll.
Összeszedtük, melyik szakmák és hogyan lehetnek érintettek.
Indul a 444. oldal, új, kéthetente jelentkező könyves podcastunk. Az első rész az önkizsákmányolásról, a hiperfigyelemről és A kiégés társadalmáról.
De az is lehet, hogy a legalább részben otthonról dolgozás annyira része lett a kultúránknak, hogy ezt a trendet már egy világválság sem fogja visszafordítani.
Megöli-e a kreativitást a Zoom? A távmunka radikálisan felforgatta sokak életét, de a következményeit csak mostanában kezdjük megismerni.
A 100 éves Walter Orthmann ezzel bekerült a Guinness Világrekordok könyvébe.
Ha az ovisokat is számolnánk, akkor még többen lennének.
Világszerte egyre több embert ér el a munkaellenes mozgalom, aminek célja már nem pusztán a munkakörülmények javítása, hanem a munkaalapú társadalom megszüntetése. Hiszen nem állapot, hogy folyamatosan dolgozunk, miközben egyre többet követelnek tőlünk és egyre rosszabbul érezzük magunkat. Nem ezért vagyunk ezen a világon.
A sorok között kiolvasható a válasz: azért, mert óriási, eszetlenül nagy király!
De az infláció miatt ebből csak a töredékét lehetett érezni.
A kivonulások óta kevesebb figyelem jut Afganisztánra, pedig a tálibokkal kapcsolatos félelmekből sok minden valóra vált. A nőket szisztematikusan tüntetik el a közéletből, korlátozzák az oktatást, a munkavállalást, üldözik az aktivistákat. Mindössze arról adtak ki rendeletet, hogy a nő nem vagyontárgy.
Az új tálib vezetés nagy erőkkel próbálja azt sugallni a világnak, hogy már felvilágosultabban állnak a nőkhöz, az elfoglalt területekről érkező beszámolók viszont ugyanolyan szigorú tilalmakról szólnak, mint a '90-es években. Az afgán lányok és nők pedig eközben teljes joggal érzik úgy, hogy a világ számára hirtelen már nem is olyan fontos az ő egyenlőségük.
Négy évig folyt a kísérlet állami intézmények dolgozói között: a produktivitásuk megmaradt, a stressz-szintjük viszont csökkent.
A programot azért indították el, mert „a menekültek integrálása fontos része” az esélyegyenlőségi tervükben vázolt közösségi szerepvállalási törekvéseiknek.
Akik heti 55 órát vagy annál többet dolgoznak, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak sztrókot, mint azok, akik hetente csak 35-40 órát dolgoznak.