Szakály Sándor a Szabadság téren is visszaállítaná az 1945 előtti állapotokat, de azt sajnos nem lehet.
A vörös terror áldozatainak emlékműve miatt kipaterolják a mártír miniszterelnök szobrát. Letargikus szoborpark lesz a nemzet főtere.
Különös bravúr a magyarok történelmi emlékezetében: a Nagy Imrét bitófára juttató Kádárt majdnem ugyanannyian ítélik meg pozitívan, mint a mártír miniszterelnököt. Medián-felmérés vitatott történelmi alakokról és eseményekről.
Addig se kellett az ügynökaktákról beszélni.
A most 87 éves Jorgosz Vasziliu kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, majd kiábrándult, és egy „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért két napra letartóztatták. De azt csak most tárta fel Markó György, hogy a későbbi államfő volt a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben meg a BM „Gergely” fedőnevű ügynöke.
1958-as szabadulása után évtizedekig nem írhatott, ennek ellenére ekkor is készített interjúkat nagy emberekkel.
Újabb alternatív tényekkel gazdagodik az 56-os legendárium. Klein Robika szülőatyja szerint például azért kérdőjelezték meg azt, hogy ő szerepel a Pruck-fotón, mert ő lett Budapest díszpolgára, és nem a Saul fia.
A későbbi irodalmi Nobel-díjas kolumbiai író 1957-ben bejárta a keleti blokkot, és Kisújszálláson külföldi tudósítóként hallgatta meg az MSZMP-főtitkár beszédét.
Ezt így minek?
Ennyi idő már elég ahhoz, hogy az elbukott forradalmak vezetői megkapják az elismerést az utókortól. Bár éppen Orbán Viktor feltűnően távolságtartó lett Nagy Imrével, akinek a koporsója felett elmondta legendás beszédét. Károlyi Mihályt pedig kiírnák a történelemből.
Bár már 2000-ben elfogadták a semmisségi törvényt, mostanáig senki sem kezdeményezte a Nagy Imre és társai elleni ítélet megsemmisítését.
A DK elnöke éppen három éve mondta el a legkeményebb beszédét. Azóta se tudjuk a választ arra, hogy jól alszik-e a miniszterelnök.
Szinte mind az ÁVH-nál dolgoztak előtte.
A jogtudomány nehezen hoz döntést a forradalom leverését követő politikai megtorlásokról.