Több mint húsz év alatt egyszer volt rosszabb a március, mint idén, a teljes negyedéves egyenleg pedig a legrosszabb az elmúlt öt évben. Naponta 28,3 milliárd forintos mínusszal működött az állam az első három hónapban.
Megvédik az embereket az akciókkal trükköző vállalkozásoktól, ígéri Nagy Márton. De kérdeznek az online csalásokról és a légiutas jogokról is.
„Elvárás: árkorlátozás.”
Jövő szilveszterre ajánljuk mindenkinek, aki szereti.
A miniszter azzal nyugtatja a saját lelkiismeretét, hogy a jegybank alelnökeként már a kezdetekkor elhagyta az alapítványokat, lemondott a kuratóriumi tagságról.
Ami jelenleg 20 százalékos.
3,5-ről 2,4 százalékos növekedésre módosították a várható GDP-növekedést.
A banki szolgáltatásokról, valamint a telefon- és internetszolgáltatások díjairól is tárgyal a kormány a piac szereplőivel.
Az újabb állampapír-vásárlási kötelezettséget a minisztérium eufemisztikusan ösztönzésnek nevezi.
Itt is Varga Mihály került a helyére.
A miniszter szerint az élelmiszerár-infláció nem nő tovább, maradhat 7 százalék körül.
Ha megszédülsz a Zrt.-ktől, nem érted, mi ez a sok Pallas Athénézás, és fogalmad sincs, mi az a magántőkealap, akkor neked szól ez az összefoglaló az elmúlt évtizedek egyik legpofátlanabb közpénzkiszervezéséről.
Az NGM olyan egyszeri tényezőkkel magyarázza a hiányt, ami minden februárra jellemző, így ez nehezen indokolhatja, hogy két hónap alatt miért hiányzik rekordösszeg, 1722 milliárd forint a költségvetésből.
A változások nem mindenhol igazolják Nagy Mártonék óriási árrésekről szóló kommunikációját, a csirkecomb ára például nem sokat csökkent. Ami pedig nem árrésstopos, az esetenként drágult is. Megnéztük, hogyan változtak az árak az érintett, és 18 másik alapvető élelmiszernél.
Különben náluk is szabályozási eszközzel élnek.