A szankciók miatt módosul a kormányzati struktúra.
A két részből álló program 2023. január 1-jén indul.
40 százalékos az élelmiszerár-drágulás, kiderül, hogyan kezeli ezt a kormány.
A miniszter azt mondta, a kormány nem folyik bele a bértárgyalásokba, most mindenkinek egyedi döntést kell ebben hoznia.
Úgy látják, hogy „nem normális” az állami hátterű tőkealapok jelenlegi működése.
Szombati kormányinfó matiné, Gulyás Gergellyel és Nagy Mártonnal.
Több esetben lesz mellőzhető a versenyeztetés.
Nagy Márton szerint a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható.
A kormány a forint romlásának megállítását reméli a kialkudott fizetési haladéktól. Gyanús, hogy a konstrukció része lehet az újabb EU-s szankciók akadályozása.
Az állam hitelt adott a kormányszóvivő férjének, hogy megvegye, aztán miniszter lett, ezért továbbadta másnak, akitől most megvette az állam.
A gazdaságfejlesztési miniszter olyan előadást tartott az energiaválságról, ami alapján Magyarország még Európán belül is különösen nehéz helyzetbe kerül.
Szerintük a döntés 70 milliárd forintos veszteséget okoz a szektornak, miközben több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre.
Nagy Márton miniszter hívta vissza Schamschula Györgyöt, az utódjáról is a miniszter dönt majd.
Azt, hogy a magyar állam miért csak kisebbségi tulajdonos lesz, Nagy Márton úgy indokolta, hogy "szeretem az állam működését, de jobb, ha a piacra bízzuk a működést és a döntéseket."
"Az intézkedés jó volt, amíg átmeneti volt a helyzet, de ha állandóvá válik, akkor nem fenntartható,"