Bár az amerikai hírszerzés szerint már a leendő ukrán bábkormány tagjait toborozzák, külügyminiszterük kölcsönösségen alapuló engedményekkel próbálja lecsillapítani az oroszokat.
Kicsit nehezen értelmezhető az orosz követelés, mivel ezeknek az országoknak a hadseregei maguk is NATO-csapatok.
Az amerikai elnök korábban félreérthető kijelentéseket tett arról, hogy a NATO tagjai hogyan kezelnék, ha az oroszok csak "kisebb betöréseket" hajtanának végre Ukrajnában.
Pedig már két hete is úgy tűnt, hogy kissé túllőttek a célon a kölcsönös üzengetésben. A múlt heti orosz-amerikai-európai tárgyalások nemhogy lassítottak volna, inkább gyorsították a helyzet eszkalálódását.
Csak védekezésre jók, mondta a brit miniszter. A szállítógép gondosan kikerülte a német légteret.
Megértik, hogy milyen nyomás alatt van most Ukrajna és Lengyelország, de az ő helyzetük más.
"Nem volt könnyű megbeszélés, de ezért is volt annyira fontos ez a találkozó" - fogalmazott a legszebb diplomatanyelven Jens Stoltenberg, a NATO norvég főtitkára.
A hétvégén kezdődnek a tárgyalások az ukrajnai feszültségről.
Közvetlenül utána a NATO-val, illetve több európai vezetővel is tárgyal majd Oroszország.
Az orosz kormány szerint ők nyitottak a párbeszédre.
A Szovjetunió szétesésének 30. évfordulójára Moszkva szerződést akar egy új demarkációs vonalról. Semleges zónává minősítené vissza a hidegháború óta csatlakozott NATO-tagokat.
A jelenlegi irány „egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk” - mondta a külügyminiszter-helyettes.
Az orosz kormány sokak szerint olyasmiket kér, amibe sem az Egyesült Államok, sem a NATO nem fog belemenni.
De azt is mondta, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, olyan szankciókat kap a nyakába, amilyeneket még nem látott.
Gazdasági és pénzügyi szankciókra meg politikai korlátozásokra kell gondolni.