Épp akkoriban, amikor az apartheid idején az országot uraló fehér családok leszármazottainak 54 tagja menedékjogot kapott Trumptól.
Ilyen, amikor Oroszország anyácska átölel. Kijevben és Herszonban ukrán fiatalokkal beszéltünk, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Interjúztunk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. A 444 videóriportja az Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.
A nagykövetet már májusban visszahívta Tel-Aviv.
A szervezet jelentésében az áll, hogy Izrael „folyamatosan és teljes büntetlenséggel szabadította a poklot” az övezet 2,3 millió lakosára.
Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.
Radislav Krstić szeretne bocsánatot kérni az áldozatok családjaitól.
A külügyminiszter helyett Magyar Levente államtitkár válaszolt egy mondatban a DK-s Vadai Ágnes kérdésére.
Szlovákia nagykövetségén is ott a szám, ők csak tartózkodtak a népírtás népírtásként való elfogadásáról szóló szavazáson.
A magyar kormány a nevünkben Ukrajna, Hegyi-Karabah, Gáza után Srebrenica ügyében is szembemegy az alapvető emberséggel és civilizációs normával. Már a népirtás sem számít tabunak. Ez nem csupán Orbán Viktor felelőssége, hanem mindannyiunké.
Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.
Mi voltunk az egyetlen uniós és NATO-tagállam, akik az emléknap ellen szavaztak, de Eritrea és Belarusz velünk van. Közben minden korábbinál erősebb fenyegetéseket küld az USA a kiválni akaró boszniai szerbeknek, Orbán szövetségesének.
Ezenkívül meg kell nyitniuk a rafahi átkelőt a segélyszállítmányok előtt és engedniük kell a tényfeltáróknak az övezetben való munkát.
A külügyminiszter szerint bár tenni kell azért, hogy a hasonló esetek ne történhessenek meg, a Balkán amúgy sem a stabilitásáról volt híres, így nem tartja jónak az időzítést.
Az ENSZ Közgyűlése megszavazta, hogy július 11-e lesz a nemzetközi emléknapja. Az uniós tagállamok közül csak Magyarország szavazott a javaslat ellen. A boszniai szerbek vezetője megkezdené a kiválást Bosznia-Hercegovinából.
Este szavaznak New Yorkban arról, hogy Srebrenicában hivatalosan is népirtást követtek-e el 8000 boszniai muszlim lemészárlásával. A szerb vezetés kollektív áldozati pózban várja a döntést.