Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.
A magyar kormány a nevünkben Ukrajna, Hegyi-Karabah, Gáza után Srebrenica ügyében is szembemegy az alapvető emberséggel és civilizációs normával. Már a népirtás sem számít tabunak. Ez nem csupán Orbán Viktor felelőssége, hanem mindannyiunké.
Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.
Mi voltunk az egyetlen uniós és NATO-tagállam, akik az emléknap ellen szavaztak, de Eritrea és Belarusz velünk van. Közben minden korábbinál erősebb fenyegetéseket küld az USA a kiválni akaró boszniai szerbeknek, Orbán szövetségesének.
A külügyminiszter szerint bár tenni kell azért, hogy a hasonló esetek ne történhessenek meg, a Balkán amúgy sem a stabilitásáról volt híres, így nem tartja jónak az időzítést.
Az ENSZ Közgyűlése megszavazta, hogy július 11-e lesz a nemzetközi emléknapja. Az uniós tagállamok közül csak Magyarország szavazott a javaslat ellen. A boszniai szerbek vezetője megkezdené a kiválást Bosznia-Hercegovinából.
Este szavaznak New Yorkban arról, hogy Srebrenicában hivatalosan is népirtást követtek-e el 8000 boszniai muszlim lemészárlásával. A szerb vezetés kollektív áldozati pózban várja a döntést.
Bosznia felmond egy Magyarországgal kötött egyezményt, mert Orbánék a tagadhatatlan népirtást tagadó szerb politikusok mellé álltak Srebrenica kérdésében.